A profik sikereit nem adják ingyen

A program napján délutánra már elállt az eső, a napsütésben jó hangulatban rúgták a bőrt a gyerekek, több, mint ötvenen. A főszervező, Kovács Katalin, Cini örömét fejezte ki, hogy egy nagy sportoló szabadságát is feláldozva érkezett az eseményre. Mint mondta, annál fontosabb nincs, mint hogy a gyerekek mozogjanak, még a strandon is. 

- A foci női szakága egyre népszerűbb, az örömfoci keretében különféle trükkökre, labda vezetésre, kapura lövésre tanítja őket Lilla és Mészáros Zoltán, a bajnok Nagyközségi Sportegyesület Révfülöp edzője. Miközben két kapura fociznak, ismerkedhetnek is egymással, a sport a legjobb alkalom erre. Évtizedes, vagy akár életre szóló barátságok szövődnek és erősödik a kötődésük a nagyközséghez - mondta Cini. 

A strandfociba a helyi és a településen nyaraló gyerekeken kívül a táborozók szintén bekapcsolódtak, örömmel fogadták, hogy példaképükkel találkozhatnak. 

Sipos Lilla, a 31 éves világklasszis elmondta lapunknak, hogy korábban csak nyaralt a nagyközségben, sportolóként először fordul meg ott. 

- Örülök a lehetőségnek és köszönöm Cininek a meghívást. Ő korábban tanított engem, gyerekkorom óta ismerjük és azóta követjük egymást. A célom, hogy a fiataloknak minél több tudást átadjak, mert vallom, hogy profi sportoló, de sportoló is csak úgy lehet valaki, ha rengeteget dolgozik érte. Önmagában a tehetség nem elég. Véleményem szerint a sportolni vágyás érzését születéskor hozzuk magunkkal, a tehetséget a Jóistentől kapjuk. Én is így voltam ezzel, de ma már nehezebb a gyerekeket mozgásban tartani, nagy rivális a számítógép és a telefon. Edzőként magam szintén tanulok még, közben felmutatom, amit elértem az életben és azt, hogy mennyire egészséges a mozgás, sok betegség elkerülhető általa. Szerintem a motivációra mégis szükség, van, arra és a vele született tehetségre lehet építeni, a nélkül nem megy. Csak így lehet valaki sportoló, főként profi sportoló. Ha nagyon keményen dolgozik egy játékos és vállalja a sok lemondást, 28-29 éves korára jut el oda, hogy már rutinból játszik. Elkeserítő azonban a mai fiatalokat nézni, én gyerekkoromban az utcán nőttem fel, bicikliztem, falat másztam a grundon, de mára megváltozott minden. Nagyon fontos szerepe van a szülői háttérnek, fontos a kis kortól való sportra nevelés. A kisfiunk sem a tévét, vagy a telefont nézi, úszik, focizik, ez nevelés kérdése. Édesapja futballozott, ő ugyancsak azt vallja, hogy kis kortól mozgásra kell nevelnünk a gyereket, aki nagy örömömre itt lehet velünk - mondta Lilla, aki most a burgenlandi, oberwarti Süd Burgenland csapatába került vissza. Korábban, tíz évvel ezelőtt már volt kint, majd megjárta Veronát és St. Pölent, egyszeres olasz és kétszeres osztrák bajnok lett. Most újra Ausztriában sportol. - Hosszú távra is külföldön tervezek, jól érezzük magunkat ott. Az osztrák női futballban a kevésbé tehetséges, de szorgalmas sportolók is megállják a helyüket, ez szimpatikus nekem. 31 éves lettem a napokban, két hete vonultam vissza hétszeres válogatottként. Mivel kétszer elszakadt a keresztszalagom volt időm átgondolni a terveimet. Már csak az osztrák csapatomra, az ottani bajnokságra koncentrálok. Célom télen megszerezni az UEFA profi C edző végzettséget, hamarosan vizsgázom. Szeretnék eljutni a B-licencig, közben hat éven át az első osztályban futballozni, majd Ausztriában edzősködni, felnőtt csapatnál. Sok idő eltelt, de egy új fejezet csak most kezdődik az életemben – vallotta az egyik legsikeresebb magyar válogatott játékos, aki beszélt arról is, hogy szeretné, ha minden nyáron itt lehetne vendégként a révfülöpi strandon, a gyerekek között. 

A közönségtalálkozón a gyerekek kérdéseire válaszolva elmondta, hogy 15 évesen már az ETO NB I-es csapatába került, a pályán való előrejutás azonban sok lemondással járt. Nem lehetett ott a családi ünnepségeken, nem járt diszkóba, mert vagy edzésre kellett mennie, vagy konditerembe. Az U17-es és U19-es válogatottat végig járta, és mindig kivették a felnőtt válogatottba is.