A bányát is láthatták az érdeklődők

A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület aktív tagjai honismereti, helytörténeti tevékenységet folytatnak, amelynek keretében Ajkán most még a bánya titkaival is megismerkedtek.

A bánya eddig ismeretlen volt sokak számára 

A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület 1991 óta fogja össze a vármegye településeinek aktív tagjait, akik honismereti, helytörténeti tevékenységet folytatnak. A közel 130 fős tagság a vármegye 60 településén él. Az egyesület elnöke Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, projektfejlesztési tanácsadó. A tagok az egykori szocialista iparvárosról keveset tudtak eddig, hasznos volt a kirándulás, amely során egy hat állomásból álló programban kaptak átfogó képet a városról. Dorner László alpolgármester az önkormányzat, Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok főszerkesztője az Ajkai Helytörténeti Klub, míg Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület részéről köszöntötte a több mint ötven érdeklődőt.

A Bányászati Múzeum tárója nagy élményt nyújtott mindazok számára, akik bányát belülről korábban csak képen láttak. Horváth Károly klubtag, a múzeum szakmai vezetője tájékoztatójában beszélt az 1865-ben felfedezett szénlelőhelyről és a beindított szénbányászatról. Bemutatta az Ármin akna területén 1965-ben létrehozott kiállítás anyagát. Gulyás Péter geológus az 1976-tól gyarapodó és 2013-tól a múzeum területén létrehozott őslény- és kőzettárban kalauzolta a látogatókat, bemutatva az Ajkáról elnevezett ajkait ásványt, és szólt Ősi Attila geológus, paleontológus eredményeiről.

Varga Andrea, a Csingervölgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója bemutatta az egykori kriptongyárat, amely 1937 és 1944 között működött. A tervek között szerepel náluk fényművészeti projekt, kortárs művészeti projektek és fémszobrász telep létrehozása üvegszimpóziumok, üvegművészeti kiállítások és workshopok keretében egy digitális élményközpontban.

A Csónakázó-tó szigetén Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke az író kedves állatainak szobrai mellett választ adott arra a kérdésre, hogy miért tartják ajkainak a helyiek Fekete Istvánt. Horváth Tibor beszédében kitért a történelmi háttérre, az író tragédiájára. A városi múzeumban Angermayer Judit muzeológus a város helytörténeti gyűjteményét mutatta be. Varga Andrea ügyvezető arról beszélt, hogy Ajkát a köztudatba egy izgalmas, kreatív várossá szeretnék átmenteni úgy, hogy a múlt értékei a jövő városát gazdagítsák. Rénes András régésztechnikus, a múzeum kreatív közösségének a terveit ismertette. 

Tál Zoltán atya a tósokberéndi katolikus templomban köszöntötte az érdeklődőket, majd Csendesné Bosits Éva bemutatta a templomot és Tósokberénd múltját. A tósokberéndi közösségi házban a 2010-ben alakult több mint 100 fős Tósokberéndért Egyesület látta vendégül a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjait, akiket Geri Gyula, a helyi egyesület elnöke köszöntött. Az egyesület nótaköre adott műsort a közös ebéd előtt, amelyet a hagyományőrző disznóvágásból származó finomságok és a háziasszonyok süteményei gazdagítottak. 

A vendégek megtekintették a sportmúzeumot, Ládi János gyűjteményét. Végezetül Csendesné Bosits Éva által a Tósok és Berénd egyesítésének 70. évfordulójára készített dokumentumok gyűjteményét és Harczi Ilona tósokberéndi egyesületi tag ajándékait kapták meg.