Passauban is kiállítják Vészabó Noémi István király hitvesét ábrázoló festményét

A festmény létrejötte részben a Kortárs Női Reflexiók Fóruma által a budapesti Zikkurat Galériában rendezett Regina Gisela meghívásos országos képző- és iparművészeti kiállításnak köszönhető.

A kezdeményezéssel inspirálni kívánták a kortárs művészeket arra, hogy Gizella királyné személyének jelentőségét megörökítő műalkotásokat hozzanak létre a látványszerűtől az absztraktig. Vészabó Noémit – mint elmondta – régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy megfesti István király hitvesét. Ugyanis Szent István életnagyságú portréját már korábban elkészítette a Dorottya Palace állandó kiállítása részére.

– Lenyűgöz a királyné hűsége, eleganciája, szerelme a férje iránt és elhivatott élete. Szép és törékeny, de mégis erős nőnek képzelem őt, igazi uralkodótársnak, aki támogatta és segítette a királyt országos ügyekben is, és a dolgai közé tartozott a liturgikus textíliák hímzése, elkészítése. Úgy tudom, tőle származik az az aranyfonállal hímzett miseruha, amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékoztak, ebből készült a koronázási palást. A koronázási paláston a keze munkája is benne van, és az egyetlen fennmaradt portré István királyunkról. Gizella nagyon fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, templomok, kolostorok építtetésében – osztja meg gondolatait Vészabó Noémi a királynéról, s arról, mi motiválta őt abban, hogy megfesse történelmünk legendás asszonyalakját.
Az alkotás keletkezésének történetén kívül érdekelt bennünket az is, milyen üzenete, leírása van a képnek, mivel több, mint egy megfestett portré. Erre a következő elemző magyarázatot kaptuk a művésztől:

– Gizella elegáns, finom és szép nő, ruhája átlényegül templomokká és szent épületekké, jelezve munkálkodását. Kezében szinte felmutatja az aranyfonalat, mely olyan ikonikussá vált történelmünkben. Festményemen minket figyel a királyné, szemtől szembe néz, mint aki szeretné elmondani üzenetét. Ruhája zárt, tekintete mégis nyitott és invitáló. A háttér színes üvegmozaikoktól ragyog, idézve a templomok ablakait és a szilánkokból felépülő eszméket, hitet, életművet. Glóriaszerű kisugárzása a magyar motívumokat idézi arany színben, de természetesen utal a Gizella által hímzett oltárterítőkre, és hímzett kézimunkáira is. Keze tartása áldássá nemesedik és az ég felé mutat, nem drámaian, inkább csak szelíden.

Mint megtudtuk, a királynéról készült festményt a budapesti tárlat szervezői az alsó-bajorországi Passauban is kiállítják 2025 májusában. Ugyanis az István király halálát követő években (valószínű 1045 körül) Gizella visszatért hazájába, ahol a Niedernburg-kolostor apátnője lett, s ott hunyt el 81 éves korában. Az apácakolostor templomában található nyughelye való­ságos búcsújáró hely, évente sokan keresik fel. Jövő év májusában emlékeznek meg Boldog Gizella királyné halálának 960 éves évfordulójáról, ebben az időszakban rendezik meg az említett kiállítást, amelynek előkészületei már most folyamatban vannak.

Vészabó Noémi sokoldalú alkotó: a festészeten kívül Szász Endre örökébe lépve a Hollóházi Porcelánmanufaktúrának porcelánkollekciókat tervez, jelenleg pedig az ókori görög és római szobrászat hagyományait követve a neves szobrászművész, Megyeri János szobrait festi.

Ezenkívül többkötetes író, valamint műsorvezető is. Eddigi munkásságának elismerését, csúcspontjait jelentik több mint félszáz hazai tárlatán kívül firenzei kiállításai (2021, 2022) és a párizsi Louvre-ban való bemutatkozása a Modern Művészetek Mesterei kiállításon 2022 októberében Az egy lány Firenzéből című festményével. Ezenkívül műveit megismerhették Milánóban és Barcelonában is. Óriáspannója, A tánc kaleidoszkópja díszíti a RaM Colosseum kerengőjét, valamint festményei a sényei kápolna falait. Alkotásait őrzik a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum, különböző kulturális létesítmények és magánszemélyek gyűjteményében.

A magát realistának és a szépség festőjének valló Vészabó Noémihez közel áll az itáliai reneszánsz művészet. Nem véletlenül, igazi felfedezését is az olaszoknak köszönheti!

A Leonardo da Vinci-díj (2022 Firenze), a Caravaggio-díj (2022 Milánó), a Pe­gazus Nemzetközi Művészeti Díj (2023 Velence), a Michelangelo-díj (2023 Róma) jelentik számára az utóbbi években azokat az elismeréseket, amelyek fényében úgy érzi, hogy kiteljesedett az életműve, és ezért hálás lehet a sors­nak.

Az álom és a valóság határait érintő, az antik kultúra által inspirált festményei nem véletlenül keltették fel Heinz Playner galériatulajdonos és nemzetközi kiállítások kurátorának a figyelmét.

A műértő osztráknak köszönhetően bekerült az általa írt, s a bécsi MAMAG Modern Művészeti Múzeum által kiadott Art from Leonardo da Vinci to today – Művészet Leo­nardo da Vincitől napjainkig című gyűjteményes albumba, amelyben a festészet legnagyobb hatású mestereivel egy kötetben szerepelnek napjaink legkiválóbb alkotói és műalkotásaik.

A szakmai elismerés szinte megsokszorozza, élénkíti Vészabó Noémi alkotói fantáziáját, aktivitását.

Egymás után születnek újabb művei. „Festő vagyok, kegyelemben élek, mert megkaptam az alkotás csodáját” – vallja azzal az elkötelezettséggel és hittel, amelyet mestereitől, Kő Pál szobrászművésztől és Vadász György építész/szobrásztól egykor útravalóként kapott.

Festményeit örömmel mutatná be Székesfehérváron is önálló kiállításon, mivel egyaránt kötődik a város történelmi és művészeti örökségéhez, amely mindig mágikus erővel tölti fel, amikor itt jár.