Királyi csontokat találtak? Különleges kiállítás nyílt Tihanyban

Mihályi Jeromos perjel, a bencés apátság elöljárója köszöntőjében méltatta a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait, akik a Tihanyi Királykripta feltárását és az embertani vizsgálatokat vezették. Elismeréssel szólt a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma, a Budapesti Történeti Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara szakembereinek munkájáról is. – 2021. április 30-án emeltük fel ünnepélyesen a Tihanyi Királykripta – altemplom – közepén 1953-ban kialakított sírhely körmeneti keresztet ábrázoló, 11. századi kőlapját, hangsúlyozta a perjel. Felidézte, ezzel megkezdődött a három faládában talált csontok vizsgálata, a kripta régészeti feltárása, a falkutatás, a kripta földjében talált tárgyak összegyűjtése és azonosítása. Csodával határos módon maradt meg az Árpád-korból a Tihanyi Apátság királyi kriptája: I. András, a negyedik magyar király, alapítónk és családja temetkezőhelye – mondta. Felidézte továbbá, hogy a 18. század elején, a török kor után, a barokk újjáépítés kezdetekor azt írta Lécs Ágoston apát, hogy a Tihanyi Apátságot szilárd kősziklára építették. Mindezt még most is lehet látni, főként napfelkeltekor szép ez a román kori tér. Még csodásabb akkor, amikor hiteles, 11. századi latin gregorián ének és a szerzetesek imádsága tölti be, közel ezer esztendővel az alapítás után is, melyre többször is sor kerül. – Köszönjük a szakembereknek az alapos munkát, a gondos utánajárást, kutatást, a jó együttműködést az elmúlt három esztendőben. Ennek a gyümölcse a mostani vándorkiállítás, amely nemcsak Tihany, hanem a szomszédos korai alapítású bencés apátságok, Pannonhalma és Bakonybél kutatásának legújabb eredményeit is bemutatja, mondta Mihályi Jeromos. Hozzátette, e kiállításban meg lehet ismerni a Tihanyi Királykripta építéstörténetét, az itteni temetkezéseket a 11. századtól a 18. századig, az ebből az időszakból megmaradt emberi maradványokat. Meg lehet nézni azokat a csontokat, amelyek a 11. század közepi temetkezéshez tartoznak. Mindenhez részletes leírás, ismertető tartozik. 

A kiállítás exkluzív bemutatását június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján tartják. Méltatta az egyedülálló kiállítást Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője is. A kiállításon választ lehet kapni például arra hogy valóban megtalálták-e András király csontjait Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő és kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? Lehetett-e lakója Szent Gellért a bakonybéli remetelaknak? Mint ismert, a tárlaton a tihanyi, a bakonybéli és a pannonhalmi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség építészeti emlékei. Az elsőként Tihanyban bemutatott kiállítás elsősorban a Királykripta 2021. évi hitelesítő feltárására és ahhoz kapcsolódó kutatási eredményeknek a nagyközönség számára való átadására fókuszál. Bemutatják a Tihanyi Királykripta – korábbi nevén altemplom – építéstörténetének részleteit, az itt talált emberi maradványok vizsgálatának eredményeit. Külön tárlóban láthatóak a Királykripta első, 11. század közepi temetkezéséhez tartozó csontmaradványok, amelyek között lehetnek az alapító I. András király és fia, Dávid herceg csontjai is. A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum a 14 perces bemutatkozó filmmel, a Királykriptával, az interaktív történeti kiállítással, a mostani időszaki tárlattal naponta látogatható.