Balaton-vidéki Szapphók

A kötcsei születésű Kisfaludy Atala (1836–1911) igen későn, 46 évesen lett a Petőfi Társaság – első női (!) – tagja, holott verseit már 1858-tól közölték a könnyedebb hangvételű, de mégis kultúraközvetítő szerepet betöltő fővárosi lapok, a Hölgyfutár, a Koszorú, a Divatcsarnok, a Családi kör. Néhány írása még a nagy példányszámú Vasárnapi Újságban és – a szintén kötcsei születésű – Roboz István által életre hívott nívós lapban, a Somogyban is publicitást kapott. Sőt Roboz István az, aki sokszor véleményezte, kritizálta a költőnő munkáit.

Kisfaludy Atala 1852-ben kötött házasságot Szalay Károly kaposvári ügyvéddel, aki a dualizmus idején képviselői pozíciót töltött be. Atalának három leánygyermeket adott a Gondviselés, akiket ő maga tanított irodalomra, történelemre, természettudományos ismeretekre. De hogy lett mégis költőnő?

A gyermek- és ifjúkor meghatározónak bizonyult, ahogy erre a somogyi író-géniusz, Takáts Gyula is rávilágított: „Szép fekvésű, eldugott falu volt Atala Kötcséje, de e tizenöt udvarházas faluban több napon át játszottak színdarabot a vándorszínészek, mint akkor Kaposváron. A dragonyos tiszt ifjú leánya ebből a kis faluból több nyelv és a francia és német irodalmi olvasmányok távlatával tekintett szét és írt.” A források szerint verselni egy lázas betegsége után kezdett, mikor éjjel-nappal Ariostot, a neves itáliai reneszánsz költőt olvasta, és ezen olvasmányélmény hatása alatt írta első művét, mely a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Ezután egymást érték e lapban versei, 1862-ig Atala névvel, később vállalva teljes családi nevét.

Kisfaludy Mihály dragonyos kapitány leánya, Ányos Pál felvilágosodás korabeli neves írónk leszármazottja, Atala költői hajlamát elsősorban a Balaton természeti szépsége inspirálta. Legkedvesebb műfajának az irodalmi rajzot tartotta. Összes költeményei Kaposváron jelentek meg, 1880-ban. De hosszú élete – 79 esztendő – során megélhette azt is, hogy leánya, Szalay Fruzina (1864–1926) is lantot ragadott.

Fruzina már Kaposváron született, és – tüdővésztől meggyötörten – itt tért nyugovóra. A hét dombra épült városból ki sem tette a lábát. Egy kivétellel: mikor a turini remetéhez, a magyarok Mózeséhez, Kossuth Lajoshoz látogatott el Olaszországba.

Míg anyja 19. századi verselőnek számított, a lány inkább 20. századinak. Fruzina ugyanis nem divatlapoknak küldte írásait, hanem egyenesen a Nyugat című korszakalkotó lap elődjének, a Kiss József által szerkesztett Hétnek. Melynek 1890-től – 26 éves korától – állandó munkatársa lett. Mindemellett verseket fordított, álmodozó hangú, borongós költeményeket, elbeszéléseket írt. Alkotásaira az elvágyódás és egyben az elzárkózás hangja volt leginkább jellemző. Halk, ábrándos hangvételű lírájának alapforrásává az évszakok váltakozása vált. Ám még egy szórakoztató ifjúsági regényt is alkotott: Bébi és Micóka címmel, több balatoni utalással.

Kétségtelen, hogy korában Atala mint költőnő és családanya nagyobb feltűnést keltett, de Fruzina, azaz Obetkó Károlyné, mégis a századvég egyik legjelentősebb költője lett. Nagy műveltségű, jó tollú verselő, aki Magyarországon elsők közt fordította le Sully Prudhomme – a szerző elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat – francia költő alkotásait, melyek igen nagy hatást gyakoroltak művészetére. Ültetett át idegenből magyarra Victor Hugo-művet és angol, német költőket is, melyek szintén ihletet adtak számára. A magyar alkotók közül a költő-lapalapító Kiss József lírája inspirálta legfőképp. Sok kritikus elismerően szólt róla, ám az Ady Endre által teremtett forradalmian új hangvételű irányvonallal nem tudta felvenni a versenyt. Amikor Kaposvárott – 1904-ben – szintén Roboz István bábáskodásával életre hívták a niklai remetéről, Berzsenyiről elnevezett Társaságot, az első ülésen társelnöknek Atalát, alelnöknek pedig költő-leányát választották.

Kisfaludy Atala és Szalay Fruzina nem kerültek a nagy magyar irodalmi Pantheonba, holott korukban a legnagyobb női verselőkként emlegették őket. Műveik kissé szentimentális, neoromantikus hangvételűek ugyan, mégis olvashatóak még napjainkban is. Egy reprint kiadás, korabeli illusztrációkkal persze sokat segíthetne életművük bemutatásában, megismerésében, különösen azért, mert alkotásaikban többször feltűnik tágabb szülőföldjük, a Balaton vidéke. 

Kovács Emőke