A Bakonyból érkezett, a Bakonyba került vissza a cifraszűr

A cifraszűr rekonstrukcióját Soós Margit népi iparművész készítette, aki az ünnepségen lapunknak elmondta, a bakonyi kultúrkincs eredetijét a Néprajzi Múzeumban őrzik, s évekkel ezelőtt kapta azt a felkérést, készítse el az eredeti hű másolatát. 

– A most elkészült és bemutatott cifraszűr-rekonstrukció anyagában, technikájában, mintáiban, az ujjak lezárásában teljesen azonos az eredetivel. Házi szőtt posztóból készült bő három hónapon át, napi tizennégy-tizenhat órás munkával.

A népi iparművész hozzátette, a legnagyobb kihívást az egykori technika megfejtése, ennek mai megoldhatósága jelentette számára. A szentgáli cifraszűr a Bakony legtechnikásabb darabjának mondható, tekintve a hímzését, a rátéteket, melyeket együtt készítve alkalmazott Soós Margit, aki egyedül, kézi munkával alkotta meg a rekonstrukciót, mely így teljesen hiteles.

Bodor Dezső Károly a Szentgáli Kultúrpajta rendezvényeit magánszemélyként támogatta. Az ünnepélyes bemutatón elmondta, Csíkszentdomokoson járva sikerült szereznie posztóanyagot, s akkor határozta el, a cifraszűrt Szentgálon kell látniuk a szentgáliaknak, hiszen a darab egy „költemény”, bizony, ebben jártak őseink. 

– Ezek a dolgok kapaszkodót adnak a mai, összezavart világban, hogy legyen egy határozott képük az embereknek önmagukról. Ha erre és az egyéb örökségeinkre ránézünk, érezhetjük, van mihez igazodni – hangzott el.

Az eseményen alkalom nyílt bárkinek magára ölteni és kipróbálni a szentgáli cifraszűrt.