Heves robbanások, magasba repülő üledék, vulkáni kőzet nyomai

Nemrégiben az év fajait mutattuk be az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának segítségével, most szintén a zirci intézmény munkatársainak közreműködésével az év ásványával, nyersanyagával és ősmaradványával folytatjuk a sort.

A bazalt lett idén az év nyersanyaga. A bázisos kiömlési vulkáni kőzetek csoportjába tartozik. Színe a szürkétől a feketéig terjed. Gyors kihűlése miatt többnyire finom szemcsés a szövete. Kőzetalkotó ásványai az olivin, a piroxének és a plagioklászok. Leggyakoribb megjelenési formái a bazaltoszlopok és a bazaltorgonák. A homogén, egyenletesen hűlő láva hat- vagy ötszögletű oszlopokban szilárdul meg. Legszebb külföldi előfordulásai közé tartozik Észak-Írországban az Óriások útja. Legszebb magyarországi képződményei a Badacsonyban, a Szent György-hegyen és Somoskőn találhatóak.

Párnaláva (pillow lava) akkor jön létre, ha a láva víz alatt jön a felszínre, és gömbölyded, párna alakú formái alakulnak ki. Leggyakrabban az óceánközépi hátságokon fordulnak ilyenek elő. Magyarországon a Szarvaskő melletti Vár-hegyen láthatunk típusos párnaláva-képződményeket, amelyek mintegy 160 millió évesek.

A bazaltból jó kopásállóságának köszönhetően macskaköveket készítettek, de ahol volt bazaltbánya, a környékbeli házakat és kerítéseket is ebből a kőből építették. Ezenkívül egyre több köztéri szobor készül ebből a kőzetből. Nagyon üdvözítő, hogy a téli csúszásmentesítés alapanyagaként lassan kiszorul a kősó, és azt bazaltzúzalékkal helyettesítik. Sokan nem tudják, de a kőzetgyapot legfőbb alapanyaga. Ezenfelül egyre gyakrabban használják kerti sütögetésnél, hiszen jó hőálló és hőtartó.

A láva a felszínre érkezése során több üledékes kőzettel találkozott. A kihűlése alatt kisebb-nagyobb üregek keletkeztek, amiket nagyon ritka és szép zeolit ásványok töltöttek ki. Ilyen hófehér, puha gombócokat (thomsonit, nátrolit, phillipsit) találhattunk Bazsiban és Uzsabányán. Ezeken kívül fehér és rózsaszínbe hajló kalcit- és aragonitcsokrokat is gyűjteni lehetett az egykori bányákban. A múzeumi geológiai gyűjtemény is büszkélkedhet több száz példánnyal. A bazaltban található egyik legjellegzetesebb, zöld színű ásvány az olivin, ilyet kis szerencsével a Hegyestű bemutatóközpontban lévő bazaltokban is találhatunk.

A Bakony, a Balaton-felvidék vulkáni terület. A Balaton-felvidék 7,8 millió évvel ezelőtt egy deltasíksághoz hasonlított, ahol több folyóág ömlött az egykori Pannon-tóba, amik között kisebb-nagyobb kiterjedésű szárazföldek voltak. Ebben az időben keletkeztek a Balaton tájképébe belesimuló vulkánok. A területen úgynevezett freatomagmás vulkanizmus zajlott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban nagy mennyiségben volt jelen a talaj- és a karsztvíz. Amikor a forró, akár 1500 fokos láva találkozott a hatalmas mennyiségű hideg vízzel, heves robbanások történtek. Nemritkán a magasba repült több száz köbméternyi üledék és természetes vulkáni kőzet. Ezek visszahullva vulkáni tufagyűrűket hoztak létre, amikben gyakran tavak alakultak ki. Így jött létre a Pula mellett található alginitbánya egykori krátertava is. A tufagyűrűt a község Tapolca felőli határában, a temető mellett tanulmányozhatjuk. A vulkáni területen található legkevesebb 35 vulkán szinte pillanatszerűen, néhány nap, maximum egy évtized alatt alakult ki. Maga a vulkáni mező viszont több millió éven keresztül működött: a legidősebb Tihanyban (8 millió év) alakult ki, és nyugati irányba haladva egyre fiatalabb vulkánokkal találkozhatunk, a legfiatalabb a Bondoró a maga 2,3 millió éves bazaltjával.

A BTM kutatói, tudósai segítettek cikksorozatunk összeállításában: Katona Lajos Tamás és Keserü Ildikó.