Csányi Vilmos volt a vendég

Az akadémikust Géczi János író kérdezte. A beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) Tudományról szabadON című nyári rendezvénysorozatának első eseményeként tartották meg szombaton délután a bizottság székházának kertjében. 

Csányi Vilmos pályája vegyészként indult, majd biokémikus, aztán biológus lett, később etológussá vált, majd humánetológiával is foglalkozott, újabban pedig szépirodalmat ír. Ennek ellenére úgy fogalmazott magáról, egy szakmája van, az, hogy kíváncsi. A természet- és bölcsésztudományok összevetése kapcsán arról beszélt, bár a kívülállók számára úgy tűnik, a tudományban „összevisszaság” van, ez nincs így: a természettudományban mindig a legfrissebb kutatás, megfigyelés, kísérlet az érvényes, amely csak addig áll fenn, amíg egy másik kutatás azt felül nem írja. 

A beszélgetésen szóba került Marci, a beszélő kutya című kötete is, amely bár szépirodalmi alkotás, egyben tudománykritika is. Csányi Vilmos a könyv kapcsán megjegyezte, a tudományos élet szereplőinek közössége nem különbözik más emberi közösségektől. Géczi János arról is kérdezte az etológust, miért és hogyan kezdett el a kutyákkal foglalkozni. Csányi Vilmos elmondta, amikor Bukfenc a kutyája lett, azt vette észre, hogy az eb gondolkodik. Bár a tudományos életben sokáig kétkedve fogadták megfigyelését, de elkezdték a kutyákkal való kísérleteket, amelynek eredményeiről 1999-ben a legmértékadóbb tudományos folyóirat, a Science is beszámolt. Az etológia új, kognitív ágát indították el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és ma már világszerte száz fölött van azoknak az intézeteknek a száma, ahol kutyaetológiával foglalkoznak. Kiemelte, a kutya mindent tud, amit az ember – a beszédet kivéve –, még ha nem is olyan szinten. Megértik a környezetüket, jeleket adnak, és a nyelv egy részét is értik, például a fogyatékkal élőket segítő kutyák 90 kifejezést ismernek fel. 

Csányi Vilmos jelenleg új könyvén dolgozik, amelynek témája a képzelet evolúciója, a kötet várhatóan jövőre jelenik meg. Ebben elsősorban azzal foglalkozik, az ember történetében az agyméret változása hogyan hatott a viselkedésre. A mesterséges intelligencia kapcsán arról beszélt, bár sokan fogalmaznak meg aggályokat, ő nem osztja ezeket a nézeteket, nem aggodalmaskodik. Szerinte ugyanis az egyetlen – vagy pár, esetleg néhány tucat – mesterséges intelligenciájával szemben áll nyolcmilliárd ember természetes intelligenciája. 

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának kérdésére, miért pusztítja el maga körül az ember a világot, Csányi Vilmos kifejtette, a történelemben sokszor riogattak a világ végével, ő optimistán úgy véli, az ember meg tudja változtatni maga körül a folyamatokat, képesnek tartja erre a következő nemzedékeket.