Művészet, zene és irodalom Káptalantótiban és Nemesgulácson

A programok Káptalantótiban és Nemesgulácson zajlottak, az utóbbi helyszínen Molnár C. Pál festőművész tárlatának megnyitója után váltottunk szót az ötletgazdával és egyben főszervezővel, Lakner Zoltán Lehellel.
- Tavaly előtt jött a gondolat, hogy lehetne itt a régióban egy többnyire zenét, képzőművészetet kínáló rendezvénysorozatot létrehozni. Akkor még a név, a Tanúhegyek nyara sem volt, az a következő esztendőben született meg, látva a programok iránti igényt, érdeklődést. Ekkor már tudatosan, célzottan vontuk be Káptalantótit, Nemesgulácsot és örömünkre a két település teljes mellszélességgel támogatta a kezdeményezést. Ráadásul tavaly bukkantam rá arra a helytörténeti szempontból is kifejezetten érdekes, ám mára elfeledett tényre, hogy Nemesgulács 1946-ban írótalálkozónak adott helyszínt. Keresztury Dezső, Illyés Gyula, Tamási Áron és Németh László 1946. júliusában itt töltöttek két hetet és nagy örömünkre kiderült, hogy ennek a két hétnek létezik kéziratos dokumentuma. Ma ez már a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. Mindezek ismeretében szélesedett a paletta, a képzőművészet és zene mellett az irodalom is megjelent, a helyhez igazodva, "vers és bor" tematikára építve. Az előző évben különlegességként rendeztünk egy világszínvonalú rovarkiállítást, ami egész nyáron látogató volt az iskola aulájában, az idei rendezvénysorozatot pedig kettős babakiállítással toldottuk meg. Színházi előadást is rendeztünk, Ács Tamás, a soproni Petőfi Színház művészének köszönhetően, aki az 1946-os gulácsi írótalálkozó emlékének ajánlotta előadóestjét - mondta Lakner Zoltán Lehel.

Az idei rendezvénysorozat programjai a tavalyihoz hasonlóan júliusban és augusztusban zajlottak, káptalantóti és nemesgulácsi helyszíneken. A nyitóhangversenyt július elsején tartották Nemesgulácson a kitűnő akusztikával rendelkező római katolikus templomban, ahol a Szironta együttes csengettyűkoncertje kápráztatta el a közönséget. A folytatásban kiállítások, hangversenyek, irodalmi műsorok váltották egymást, amelyek aztán augusztus végén Terbe János iparművész gyerekeknek tartott kreatív foglalkozásával és Molnár C. Pál kiállításának megnyitójával zárultak. A nemesgulácsi művelődési házban A szépség és gondolat - avagy a profán és a szent - tárlat Molnár C. Pál művein kívül Szablyár Zsuzsa természeti, balatoni témájú festményeit is bemutatja a látogatóknak. Lakner Zoltán Lehel úgy fogalmazott, hogy Szablyár Zsuzsa képei „a képzelet és a képi emlékezet” szülöttei, ablakok egy olyan világra, amelyeket boldogan oszt meg másokkal. Nem kategorizálható, nem csatlakozik sem divathoz, sem iskolához, autonómiájának lényege az őszinteség szabadsága, melyhez végtelenül ragaszkodik, így nem is lehet véletlen, hogy nem csatlakozik, s nem is rabja egyetlen „aktuálisan uralkodó művészeti trendnek” sem.  Molnár C. Pál alkotásaival kapcsolatban azt mondta Lakner Zoltán Lehel, a festő a képeivel a tanúhegyek népének azt üzeni, hogy az életet lehet igazan élni, sőt csak így érdemes. Az élet szép, szépséges benne minden teremtmény, az ember, a táj, s az állatok sem csupán hűségesek és hasznosak, hanem ugyancsak lehetnek a szépség hordozói. 

A 2022-es Tanúhegyek nyara ezzel búcsúzott el, ám jövőre, 2023-ben minden bizonnyal ismét kitárja kapuit a művészet, a zene és az irodalom kedvelői előtt.