Térbeli gyakorlatok –Saját testükkel alkottak alakzatokat a gyerekek

A projekt kitalálói a Bazalt Iskolát a tér és a tanulás összefüggéseire alapozzák. Köninger Szilárd és Cseh András, a CAN Architects építészei elmondták, csak összekapcsolják mindazt, amivel eddig foglalkoztak: a kutatást, az oktatást, a gyerekfoglalkozásokat és az iskolaépítészet csínját-bínját. Már korábban is úgy dolgoztak, hogy személyessé és megismerhetővé tették a tervezés folyamatát a majdani használókkal, ahol a vágyakat és az elképzeléseket gyúrták össze a hely szellemével, a helyszín adottságaival és azokhoz igazították az épületek tereit. Most arra vállalkoztak, hogy a kültéri tanulás lehetőségeit mutatják be, osztálytermeket építenek a szabadban és olyan módszertant dolgoznak ki, tesznek közzé, amit bármilyen tantárgyat tanító pedagógus alkalmazhat. Ebben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatja őket. Idén három Balaton-felvidéki falut érint a projekt, Balatoncsicsót, Monostorapátit és Nemesgulácsot.

Közös, önfeledt tanulás a szabadban

Már az felkelti az érdeklődést, ami eddig történt a projekt keretében. Olyan foglalkozásokat tartottak az építészek gyerekeknek, ahogy a legélvezetesebb oktatást, kompetenciafejlesztést elképzeljük. Biztos, hogy minden iskolás ilyen tanórákra vágyik. Az eddigi alkalmakon a diákok a saját testükkel modelleztek geometriai alapfogalmakat. Pontot, vonalat, síkot és teret. Két és fél méteres bottokkal járták az erdőt, miközben egymásra és a természetre figyeltek, hogy aztán a pálcákból térbeli alakzatokat hozzanak létre. A botok összecsomózásával gúlát építettek, majd a náluknál magasabb tetraédert lengőtekévé alakították. Mindehhez szükségük volt problémamegoldó gondolkodásra, csapatmunkára és kreativitásra. Mindarra, amit későbbi munkahelyükön sikerrel használhatnak. Különböző érzékszerveket kapcsoltak össze, mint a látást és a kézmozgással, a hallást a szaglással. Összetetten és másképp fejleszt ez a fajta modellezés, mint amikor például hajtogatunk vagy kézműveskedünk. A valós lépték más kihívásokat és megoldandó problémákat rejt, más idegpályákat használunk. Tapasztalat révén szereztek tudást és játszva tanultak a gyerekek.

A közepébe csöppenni mindannak, amiről tanulunk

A Bazalt Iskola neve egy átlagos, a Balaton-felvidéken jelenlévő kőzetből ered. Ez alkotja a házak és a templomok falait, a vasúti sínek alapzatát, az utakat. Ebből, az egykor forró lávából állnak tanúhegyeink. De felfigyelünk mi erre? Turistaként járjuk az erdőket vagy értő és aktív tájhasználók vagyunk? A kültéri tanulás egy elfeledett lehetőség, ami izgalmas és előremutató felülete lehet a tanulásnak. A Bazalt Iskolában a kültéri tanulás módszertanát közösen dolgozzák ki építészek, pedagógusok, szülők, tanárok és diákok együtt, hogy végül Kodály-módszerként terjedhessen szerte az országban. Ugyanis amit a szabadban kipróbálunk, eljátszunk, az élményszerűsége és megtapasztalása révén hatékonyabban válik tudássá – ezt mindenkinek át kell élnie.

Az építés csak eszköz, a tanulás eszköze. De a kültéri tantermekben matematika, földrajz, történelem órát is könnyedén lehet tartani. Persze nem a megszokott módon, papírral és ceruzával. Egy fapálcából épített háromszög alapú gúla matematikán geometriai feladat, irodalomórán indiánsátor, történelemórán egyiptomi piramis, földrajzon pedig tanúhegy. Minden, a Nemzeti Alaptantervben szereplő és elsajátítandó kompetenciának és képességnek tudnak helyet, helyzetet teremteni a kültéri tantermekben, a szabadtéri oktatás során – állítja a két építész oktató. A projekt része, hogy pedagógusokkal, oktatásfejlesztő szakemberekkel és pszichológusokkal együtt összeállítanak és közzétesznek egy tudáscsomagot – egy Bazalt Tantárat – hogy különböző tantárgyaknál hogyan használhatják a pedagógusok ezeket a helyeket, és arról is, hol találhatóak majd, hiszen a Bazalt Iskola hálózatához bármikor csatlakozhat egy-egy kiránduló osztály. A projekt vezetői fel is készítik a leendő tanítókat a kültéri oktatásra, mindezt a veszprémi Pannon Egyetemen.

A környezet kiváltotta érzelmek

Hogyan alakítják ki ezeket a helyeket? Mielőtt a rajzasztalhoz ülnek a tervezők, többször beszélnek a helyiekkel és az iskolásokkal. Együtt keresik, közösségük miben különleges, hogy használják a természetet, mi a kedvenc helyük beszélgetésre, bandázásra, hova mennek szívesen. Sosem tudják előre a helyszínt, azt, hogy oda milyen kültéri tanterem kerül. Hogy mindenhol más, az biztos. Kültéri tanterem sokminden lehet: egy százméteres tekepálya, egy égig érő létra, egy amfiteátrum a domb oldalában, egy bányában felélesztett vulkán. Cseh Andrástól és Köninger Szilárdtól megtudtuk, hogy ez a közösségi tervezés. A közös gondolkodás és az aktív részvétel. A szükséges minimum, hogy mindenki magáénak érezze az alkotást. Fontos, hogy ebben a folyamatban nem a saját elképzeléseinket képviseljük, hanem a közösség érdekeit tartjuk előtérben. Ennek egyik eszköze a Bazalt Barát. Egy olyan kő – egy társ – akit maguk választanak a gyerekek, akiről gondoskodni kell és velük együtt fedezik fel a természetet. Az építészek elmondták, hogy ez a foglalkozás egyben tájrehabilitáció. A Bazalt Barátok visszakerülnek egykori helyükre, ahonnan származnak, a tanúhegyek lejtőire. Az út persze nem egyszerű egy nagyobbacska kővel, azonban egy ilyen fizikai kihívás során természetessé válik a csapatmunka, és ez az építés, mint tanulás lényege. Egyedül nem vagyunk elég magasak, nem vagyunk elég erősek és nem vagyunk egyszerre több helyen, hogy tartsunk, kötözzünk, emeljünk. Mindeközben folyamatosan kommunikálnunk kell és ez olyan élményszerűen megtörténik, ha egyszer visszaülünk a padba és csoportmunkában dolgozunk, csak emlékeztetni kell a gyerekeket, hogy itt ugyanúgy lehet beszélgetni és mindjárt jobban megindul az együttműködés.

A természet, mint újrafelfedezett eszköz

„A természet a XXI. századi oktatás újrafelfedezett eszköze. Segítségével a megszokott keretekből kilépve, fizikai, szellemi, spirituális és közösségi dimenzióban gondozhatunk, kapcsolhatunk össze generációkat, alakíthatunk ki felelősen gondolkodó lokálpatrióta közeget. A Bazalt Iskola projekt a Balaton-felvidék megismerésének új rétegét adja: a tíz tanúhegy mindegyikén tanulási helyet, módszertant alkotunk. Ezek együttese a Magyarországon épp elinduló formális, informális és non-formális tanulási folyamatok és terek zászlóshajója lehet, mint ahogy a Kodály-módszer gyökeresen megváltoztatta a zeneoktatást” – fogalmaztak szándékukról a lapunknak nyilatkozó fiatal építészek, Cseh András és Köninger Szilárd.