Pillanatfelvételek elhunyt és élő pályatársakról

A szerző Ady Endre sorait választotta mottóul: „Öntött szavak, kik egyre olvadóbbak, / Szálljatok szét jóságokként a jóknak.” A kiválasztott részlethez hűen illeszkedik a 2021. március 15-én elhunyt Dinnyés József daltulajdonos emlékezete, melyre egy korábbi, a bécsi Collegium Hungaricumban tartott zenés irodalmi est adott apropót. Dinnyésről kevesen tudják, hogy versírással kezdte a pályáját. „Költők között zenész, zenészek között költő vagyok” – vallotta. Kaiser, akinek számos versét megzenésítette Dinnyés, A dalok Krőzusa című versében így búcsúzott tőle: „Minden magyar testvéreként / – vele gitár és sok barát – / épített lent és magasban / egy lakható, békés hazát.” 
A kötet fejezetei, a Sorsok és munkásságok és a Könyvek és tanulságok sorra veszik a pályatársak munkásságát, és két klasszikusunk életművébe is bepillanthatunk. A realista prózát író Bányai Tamásra Sánta Ferenc, Fejes Endre és Galgóczi Erzsébet írásai hatottak. Dukay Nagy Ádám költészetét nagyban befolyásolta többek között Tandori Dezső, Pilinszky János és Grecsó Krisztián barátsága. Az autóbalesetben elhunyt Kapui Ágotát így jellemzi Kaiser László: „Mélység és kedvesség, szeretet és pontosság, kötelességtudat és nemes gesztusok, hitek és odafigyelések: költészet és élet az ő esetében talán egybefonódott, mert szigorú mércéje volt, elsősorban önmagához.” A formai virtuozitásról ismert, Krúdy-emlékérmes Gyimesi Lászlót a balatonfüredi Quasimodo-költőversenyen is díjazták. A 60 éves Ködöböcz Gábor irodalomtörténészt, tanárt és szerkesztőt villanásnyi portréban köszönti Kaiser. A 69 évesen elhunyt Novák Béla Dénesről ezt írja: „Elsősorban költő volt, totális szabadságra vágyó költő, iróniával és komolysággal, humorral és néha finom pátosszal.” Méltatja a Hét Krajcár Kiadó szerkesztőjének, Benke Lászlónak A tűz igézetében című verseskötetét és a Házsongárdi rekviem című albumot. Megtudjuk, hogy a temető létrehozását az 1585–86-os pestisjárvány kényszerítette ki. 

A Kakuk Marci, a Legenda a nyúlpaprikásról, a Viszontlátásra, drága és A margarétás dal című regények klasszikussá vált írójával, Tersánszky Józsi Jenővel is foglalkozik a költő, míg Németh Lászlótól az Iszony című regényt, a Balatonalmádiban élő, József Attila-díjas Sarusi Mihálytól pedig a Pinceszer című művét elemzi.