Cserháti Könyvszalon – Bemutatkozott Révfülöp

A kisasztalon halomban álltak a kiadványok, a nézők széksoraival szemben pedig négyen ültek Révfülöp képviseletében, hogy többet megtudhassunk a tájról, ahol mindannyian jártunk már. Nem sok tennivalót hagytak a vendégek Grozdits Károlynak (a folkMagazin szerkesztője, internetes újságíró), aki a beszélgetés moderálására vállalkozott – az élménybeszámolók olyan élvezetesen kapcsolódtak össze, hogy észre sem vettük, milyen gyorsan eltelt az idő.

Ahogy P. Miklós Tamás, a Révfülöpi Honismereti Egyesület elnöke (akinek a legtöbb kiadvány megszületésében része volt) elmondta, Révfülöp ma elsősorban üdülőhely, komoly múlttal, nagy nevekkel. „Jövő-menő” forgalmas település, ami a XVIII. századtól kezdett gyarapodni.

- Hogy Révfülöp Révfülöp lett, az a fürdőegyesületnek köszönhető, - mondta-,majd a rendszerváltás után Mihovics István polgármesternek, aki új életre lehelte a civil összefogást. Munkájuknak, a fürdőhelynek köszönhetően nagyon sok, időlegesen megforduló ember járt a településen, nyomot hagytak olyanok is, akikről sok információ állt rendelkezésre. Az elnök, és a két elnökségi tag; Török Péter, aki alpolgármester is, továbbá Benke Valéria Olga családjuk révén is kötődnek a régi Révfülöphöz. Különösen igaz ez a nyugalmazott tanárnőről, aki a község sokat emlegetett nagy egyéniségének a lánya. Benke László, a Somogy megyéből származó tanár új lakóhelyének is igazi tanítója, tanára, nevelője, útmutatója, patrónusa lett. Új szakokat is végzett, hogy több tárgyat taníthasson, és diákjaival, azok családjait is bevonva mindent gyűjtött, aminek a legkevesebb köze is volt Révfülöphöz. Ma a nevét viseli az a honismereti gyűjtemény, amelyet négy világrész 28 országából láttak már érdeklődők. „Honismereti gyűjtőszobának” hívta a gyűjteményét, amit a településnek ajánlott. Az ő írásaiból állították össze „A kulturkincsek milliomosa” című kötetet. Török Péter nagyapja két kötettel is szerepelt a kiadvány halomban; kiskorától kezdett el írni, verseket, elbeszéléseket, naplót 19 nagyalakú füzetben. Utóbbiak válogatása a Révfülöpi Kiskönyvtár két kötete. Tősgyökeres révfülöpi volt a szerző, vincellér, hajós, az utolsó révész – igazi balatoni ember.  Fónay Tibor indította el a Révfülöpi Kiskönyvtárat. Kiemelkedő személyiség volt Süle Sándor, és azonos nevű édesapja, szintén pedagógusok, ketten majd száz évet tanítottak Keszthelyen. 

Nem felkérésre, civil kezdeményezésre születnek a településen a kiadványok, így „A Fürdőegyesület 100 éves története”, majd 2019-ben a Révfülöpi Fürdőegyesület (akkor 120 éves volt az egyesület). 1993-ban alakult meg a Révfülöpi Honismereti Egyesület. Egy év múlva indították el a Honismereti füzeteket, amelyekből eddig kilenc kötet jelent meg. Idén lép 25. évfolyamába a Villa Filip folyóirat, korábban két-két, az utóbbi időben évi egy-egy megjelenéssel. Kiadták Révfülöp Életrajzi lexikonját, Süle Sándortól a Révfülöp földrajzi nevei című összeállítást, és az Északi part című periodikában is rendszeresen szerepelnek innen írások. 

A milleniumra megjelent „A világ egyik legszebb tája” című kötet, ami Révfülöp honismereti olvasókönyve. 2002-ben került ki a nyomdából a „Révfülöp Anno” fotóalbum, 15 év múlva pedig a második kötete, és készült egy képeslap-album is, meg a főzőversenyek melléktermékeként Finom falatok címmel receptgyűjtemény. Újabban eddigi kiadványaik digitalizálására készülnek.