Hamupipőkék és átváltozásaink: bemutató a Kabóca Bábszínházban

– Sok irányból megfogható ez a lányos mese. Engem, férfiként, mivel van egy nagy lányom és még sosem foglalkoztam rendezőként ezzel a történettel, elkezdett érdekelni az a része is, ami a főszereplő és az édesapja közötti szálakról szól. Ezeket a szokásosnál jobban megjeleníti az új bemutató – közölte Sramó Gábor és hozzátette: annak ellenére, hogy egy lányos történethez a bábtechnikák valamelyik nőiesebb, finomságot közvetítő változata illene, például a marionett vagy a hátulról mozgatott figurák használata, egy másikat választott. A kesztyűbábozást. Ez egy hagyományos bábtechnika, a legdinamikusabb, a legközvetlenebb. Itt egészen közel van a mozgató, azaz a bábművész a bábokhoz. A vásári bábjátékok pörgős tempójú, humoros előadásainál is gyakran ilyeneket alkalmaztak. S a kabócások is ezzel a megoldással visznek játékos hangulatot annak elmesélésébe, hogyan váltak valóra a lencseválógató, félárván maradt szorgos lányka vágyai.

Lehet, hogy az előadásra beülő nebulók szülei is annyit dolgoznak, hogy hullafáradt Hamupipőkéknek tűnnek olykor, akik esténként azért kicsinosítva sietnek randira. A gyerekek valószínűleg mégis inkább magukat képzelik bele a leendő hercegnő alakjába. Főleg a lányok és abba a fajta átváltozásba, ami a hétköznapi teendők után díszes ruhában, tökhintón viszi őt palotába – állítja a rendező.

– A mi Hamupipőke-történetünk szerint a főszereplő ráadásul nem a herceg miatt szeretne eljutni oda, hanem azért, mert még sosem járt bálban. Fel szeretné fedezni az életnek ezt a részét is. A kislányokat is valószínűleg izgatja, milyen egy zsúr, milyen lesz nagylányként különböző ünnepi rendezvényeken részt venni. A fiúk – remélhetőleg – a darab humorát értékelik majd és az elfelejteti velük, hogy ez inkább egy lányos történet. Ha pedig jó egy gyermekelőadás, az minden korosztályú közönség tetszését elnyerheti, a felnőtteknek, a kísérőként érkező szülőknek is tartogat izgalmas rétegeket. Szerepeltetünk is olyan utalásokat, amiket csak ők érthetnek. Például a francia klasszicizmus korára emlékeztet a Moli nevű szereplő, akinek Moliere-ére hasonlít a neve és a híres színpadi szerző művéből, a Fösvényből egy idézet szerepel a szövegben. Ezek persze csak villanások. A mese és a valóság apró találkoztatásai. Egyébként a darab zenéje is a klasszikus, barokkos francia világot idézi meg – sorolta Sramó Gábor, felkeltve a kíváncsiságot a Kabóca repertoárjának új eleme iránt, aminek november 7-én, vasárnap 10 órakor kezdődik a bemutatója.