4 órája
A 2024-es amerikai választás, ami mindent megváltoztathat
Az amerikai elnökválasztás minden alkalommal komoly figyelmet kap világszerte, és az idei választási ciklus sem lesz másképp. A rendszer, amelyet az Egyesült Államok Alkotmánya alapján alakítottak ki, nemcsak a politikai diskurzust, hanem a globális politikai tájat is formálja. Az elnököt nem közvetlenül a népszavazatok alapján választják meg, hanem az elektori rendszeren keresztül. Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni érdemes.
Az amerikai elnökválasztás mindig is az egyik legnagyobb figyelmet vonzó esemény volt a világpolitikában. A választási rendszer összetettsége és az előválasztások szerepe mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai tájékozódás ne csak az Egyesült Államokban, hanem globálisan is nagy hatást gyakoroljon. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a választási rendszer működését és a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek meghatározzák, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Erről kérdeztük Katona Lászlót, a Pannon Egyetem Humán Tudományi Karának Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvoktatási és Nyelvpedagógiai Intézeti Tanszékének vezetőjét és idegen nyelvi lektorát.
A szakértő elmondta: „Az elektori rendszer a választások alapvető mechanizmusa, amely döntő hatással van az elnökválasztás kimenetelére. Mivel az elektori szavazatok nem mindig arányosak a népesség arányával, előfordulhat, hogy egyes államokban a választók szavazatai sokkal nagyobb súllyal esnek latba, mint más államokban."
Az előválasztásokat az amerikai politikai rendszer egyik kulcsfontosságú elemének tekinthetjük, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a pártok a saját tagjaik és a választók véleménye alapján döntsenek arról, ki legyen a párt hivatalos elnökjelöltje. Az előválasztás nemcsak a jelöltek kiválasztásának mechanizmusa, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a pártok központi ügyek köré szervezzék a kampányukat, és megmutassák, hogy melyek azok az alapelvek, amelyekre a leginkább építeni kívánnak. Katona László szerint az előválasztás különösen fontos, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy a párt nemcsak a pártvezetők, hanem az emberek véleményét is figyelembe vegye. „Az előválasztások során a pártok sokszor tesztelik a legfontosabb központi kérdéseket és a politikai diskurzust, miközben a szavazók is dönthetnek arról, ki legyen a jelöltük." Az előválasztások vagy népszavazáson, vagy választmányi ülésen történnek, és minden állam maga döntheti el, hogy mikor tartja meg őket, de hagyományosan február 1. és június közepe között zajlanak az évben, amikor elnökválasztásra kerül sor.
Amerikai elnökválasztás: nem minden dől el az előválasztásokon
A választási kampányoknak kulcsszerepük van abban, hogy a jelöltek hogyan mutatják be politikai programjaikat a közönségnek, és hogyan próbálják megnyerni a bizonytalan szavazók támogatását. A kampány során a jelöltek nemcsak a választók közvetlen kérdéseire válaszolnak, hanem igyekeznek kialakítani személyes kapcsolatot is a szavazóikkal, ami különösen fontos lehet a választás kimenetele szempontjából. Katona László véleménye szerint a médiakampányok és a reklámok hatása kétségkívül meghatározó a modern választási versenyekben. „A kampányok során a média és a reklámok kulcsszerepet játszanak, hiszen ezek segítségével érik el a választókat, de az üzenetnek hitelesnek kell lennie, különben könnyen ellenállásba ütközik" – tette hozzá. Azonban a negatív kampányok gyakran visszafele is elsülhetnek, mivel a választók különösen érzékenyek a manipulációval, vagy túlzottan polarizáló üzenetekkel szemben. Az olyan típusú kampányok, amelyek szenzációhajhász módon próbálnak hatni, akár hosszú távon is. A „swing state"-ek, vagyis azok az államok, ahol a politikai helyzet szoros versenyt hozhat, különösen fontos szerepet játszanak az amerikai elnökválasztásban. Mivel az elektori szavazatok a legtöbb államban az adott állam győzteséhez kerülnek, az ingadozó államokban dől el a választás kimenetele.
Katona László elmondása szerint a "swing state"-ek kulcsfontosságúak, mivel ezek az államok gyakran elegendő elektori szavazattal rendelkeznek ahhoz, hogy meghatározzák a végső győztest. Az ilyen államok választóinak a politikai preferenciái nem stabilak, ezért a kampányok különösen nagy figyelmet fordítanak ezekre az államokra. A 2020-as választások során például Donald Trump és Joe Biden küzdelme döntően ezen államokban zajlott. A választási eredmények ott döntöttek végleg a győztes személyéről. Az ingadozó államok így mindig is a választási küzdelem legfontosabb csataterét jelentik, mivel ezek az államok gyakran egyenlő arányban osztoznak a szavazatokon, ezért nagy figyelmet kapnak mind a jelöltek, mind a kampányok részéről.
- Minden állam legalább 3 elektori szavazattal rendelkezik (például a legkisebb államok, mint Wyoming és Vermont).
- A legnagyobb elektori szavazattal rendelkező államok: Kalifornia (54 szavazat), Texas (40 szavazat), Florida (30 szavazat), New York (28 szavazat), Pennsylvania (19 szavazat), és Illinois (19 szavazat).
- Elektori szavazatok eloszlása (2024-ben):
Kalifornia – 54 elektori szavazat
Texas – 40 elektori szavazat
Florida – 30 elektori szavazat
New York – 28 elektori szavazat
Pennsylvania – 19 elektori szavazat
Illinois – 19 elektori szavazat
Ohio – 17 elektori szavazat
Georgia – 16 elektori szavazat
Michigan – 15 elektori szavazat
North Carolina – 16 elektori szavazat
Ezek a legnagyobb elektori számú államok, és általában kulcsfontosságúak a választás kimenetele szempontjából.
Katona László véleménye szerint a 2024-es amerikai elnökválasztás globálisan is kiemelkedő jelentőségű lesz. „Ez a választás kulcsfontosságú lehet a világpolitikában, és meghatározó szerepe lesz az Amerikai Egyesült Államok jövőbeli politikai irányvonalának." A választás nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész világ számára fontos döntéseket hozhat, hiszen az amerikai elnök nemcsak hazai politikát, hanem nemzetközi kérdéseket is befolyásol.