2020.11.21. 07:00
Hét középavarkori sírt tártak fel Veszprém határában
Régészeti és történeti szempontból is fontos leletek kerültek elő abból a közép-avarkori temetőrészből, amelynek feltárását pénteken fejezték be a szakemberek.
A legértékesebb leletek a sértetlen sírból, a harcos mellől kerültek elő
Fotó: Balogh Ákos/Napló
A leletekre a 8-as út Veszprém déli elkerülője építésekor a Budapest úti csomópont közelében bukkantak a közelmúltban. S. Perémi Ágota főmuzeológus-régész elmondta, az útfejlesztéskor a kivitelező által végzett földmunkákat régészek és régésztechnikusok kísérik nyomon.
Így derült ki november elején, hogy II. világháborús lövészárokrendszer húzódik ezen a szakaszon, majd a szakemberek ezeket vizsgálva bukkantak egy kislány sírjára, amelyről hamar kiderült, hogy a középavarkorból származik. – A felfedezés számunkra is nagy meglepetést jelentett, ugyanis korábban semmilyen információ nem volt arról, hogy ezen a területen bármilyen népvándorlás kori lelőhelyre kellene számítani – mondta S. Perémi Ágota.
Az első sír megtalálása után az érintett, nagyjából hatezer négyzetméteres területen két hét megfeszített munkával további hat sírt tártak fel.
– A hét sírból egy érintetlen volt, a másik hatot már megbolygatták értékek után kutatva, feltehetően a késő avar korban, esetleg a honfoglalás idején, amikor a hantok még jól látszódtak. A sírrablók pontosan tudták, hogy hol kell „ráásni” a sírra, hol találják a legszebb tárgyakat. A legértékesebb leletek a sértetlen sírból a harcos mellől kerültek elő: íjcsont, a harcos tarsolya, egy láncpáncél, korabeli divat szerint viselt két fülbevalója és a mellé helyezett szablya, utóbbi szintén különleges, mert ritkán kerülnek elő szálfegyverek – részletezte S. Perémi Ágota. Hozzátette, másik két harcos sírjában íjcsontokat, nyílcsúcsokat találtak, az egyikből bogozó – amit csomók kibogozására használtak –, a másikban különlegesen szépen faragott, díszített tegezcsontok kerültek elő, amelynek alapján megpróbálják rekonstruálni a nyíltartó tegezt.
A lelet jelentőségét az adja, hogy teljes épségben megmaradt tegez eddig még nem került elő Veszprém megyében. A bolygatatlan sírban – amit furcsa módon a többitől nagyjából ötven-hatvan méterre találtak – eltemetett férfiról tudható, hogy alacsony testmagasságú és mongoloid vonású volt, valamint az is kiderült, hogy el volt törve a bal lábszárcsontja, ami rosszul forrt össze. Ez utóbbit a röntgenfelvételek is megerősítették.
Ásatás Veszprém határában
A mostani már nem az első jelentős avar kori temetőfeltárás a megyében. Legutóbb S. Perémi Ágota vezetésével dolgoztak a szakemberek a Balatonudvari-Fövenyes lelőhelyen, ahol ugyanarról a területről közép és késő avar kori, valamint honfoglalás kori sírok kerültek elő, a Kárpát-medencében is egyedülálló leletekkel.
A régész elmondta, ennyi fegyveres ilyen kis területről ritkán szokott előkerülni, ezért feltételezhető, hogy valamilyen védelmi feladatuk volt. Valószínűsíthetően nagyjából a mostani 8-as út nyomvonalán húzódott a még több évtizeddel korábban, a római korban kiépített út, amelyet az avar népesség is használt, ennek közelében telepedtek le, de az ellenőrzését, védelmét is ellátták, például ellenőrizték az itt folyó kereskedelmet. A megtalált hét sír az egykori avar temető déli szélét jelentheti. A tárgyakat – tegezt, a tarsolyt és a láncpáncélt – a régészek restaurátorokkal együtt emelték ki in situ (eredeti helyzetükben), és a múzeumban bontják ki, dokumentálják és elemzik a következő hetekben-hónapokban, tette hozzá a régész.
A mostani feltárás megerősítette a szakembereket abban, hogy egy fontos avar kori központ lehetett a mai Veszprém területén, a település huzamos ideig létezhetett, és valószínűleg nagyobb létszámú lakosság élt ezen a környéken. A mostani ugyanis már a negyedik fellelt avar kori temető Veszprémben: korábban a Jutasi úton, a Kistó utcai tejüzemnél és a Kádártai útról kerültek elő sírok. Előbbi temetőt a kora avar kortól a késő avar korig használták, utóbbiakat a közép-késő avar korban, magyarázta a régész. A másik három lelőhelyről előkerült antropológiai anyagok között a szakemberek nem találtak kapcsolatot. Az új lelőhely embertani anyagának feldolgozása újabb lehetőséget jelenthet e kérdés kutatásában, az esetleges kapcsolatok tisztázásában. Érdekesség, hogy az új avar kori lelőhely szinte azonos időpontban került elő, amikor Veszprém város avar kori emlékei bekerülhettek a városi értéktárba.
A feltárást a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai, régészei, régésztechnikusai – Győrffy-Villám Zsombor régész, Papp Attila régésztechnikus, Pálffy Sándor régésztechnikus-restaurátor, Galambos Csilla és Farkas Attila restaurátorok – végezték, valamint több önkéntes is segítette a munkát. A tisztítás, restaurálás után feldolgozzák a megtalált tárgyakat, amelyre egy év áll rendelkezésükre, és ezután reményeik szerint ezeket bemutatják a város lakosságának, akár önálló kamarakiállítás keretében, akár a többi temető anyagával együtt.