2020.09.07. 07:00
Katartikus élmény volt a Magdolna ősbemutatója a Filmpikniken
Ha szeptember harmadika és ötödike között Veszprémben vagy Balatonfüreden jártunk, egy csinos fél női arcba ütköztünk lépten-nyomon.
20200904 Veszprém Hangvilla. Magdolna filmbemutató. Pesthy Márton fotó Veszprém Megyei Napló
Fotó: Pesthy Márton/Napló
Ez pedig azt jelentette, hogy a 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként a Veszprém-Balaton Filmpiknik zajlott az említett városokban. A Filmpiknik szándékai szerint az év legjobb magyar filmjeire koncentrált, és a feladatot kissé lazán értelmezve teljesítette is.
Veszprém megye szempontjából az esemény legfontosabb momentuma kétségkívül Buvári Tamás alkotásának, a Magdolnának az ősbemutatója volt. A film ezer szállal kötődik szűkebb pátriánkhoz, valamint nagyrészt közösségi finanszírozásból készült, és már csak ezért is a magunkénak érezhetjük. A Magdolna szeretetről, szolidaritásról, valamint egy lány emberfeletti küzdelméről mesél, és a premier előtt erről beszélt a film rendezője is, rendkívül hatásos és megindító bevezetőjében.
A történetben az oroszok által 1945-ben meggyilkolt Bódi Magdi (akinek boldoggá avatását 2017-ben kezdeményezték a Vatikánban) két drámai napját kísérhetjük végig.
Egyet 1933-ból, amikor rejtélyes üzenetet kap, amely megváltoztatja a sorsát, illetve egyet a második világháború utolsó napjaiból. A gyermek Magdolnát Buvári Villő, a felnőttet Nagy Katica alakítja, mindketten egy alighanem sokáig emlékezetes karaktert formálnak meg, átütő erővel. A film operatőre, Tóth Zsolt varázslatos képi világot jelenít meg, nem véletlenül kapta meg idén a legnagyobb szakmai elismerést úgy, hogy a film még nem is volt százszázalékosan kész.
Buvári Tamás úgy nyilatkozott, hogy amikor megismerte, egyből megragadta az egyszerű és őszinte szeretet, valamint az elesettek iránti szolidaritás, amely Magdolna történetéből áradt, és az a sorsszerűnek tűnő áldozathozatal, amely végül vértanúhalálában be is következett. Adódik persze a párhuzam Jeanne d’Arc vívódásával és sorsával, azonban ez azért igencsak durva leegyszerűsítés lenne. A Magdolna egy egyszerű, ugyanakkor elhívott és elhivatott magyar munkáslány belső drámáját mutatja be, miközben felhívja a figyelmet a korunkban gyakran kihagyásokat produkáló történelmi emlékezet fontosságára is.
Teszi mindezt transzcendensen és lecsupaszítva, arcokkal és gesztusokkal beszélve, és a legszebb bressoni, tarkovszkiji hagyományokat követve.
Az emlékezetes film vetítése utáni rövid, ám lényegre törő méltatásában Udvardy György veszprémi érsek a katarzis szót használta. Találóan és pontosan.