Önfelköszöntő vers József Attila-stílusban

Éltető Erzsébet szerint a költemény népszerűségének titka több összetevős recept: kell hozzá egy nagy adag dac, és fel kell venni egyfajta szókimondó, hetyke hangnemet.

- József Attila életét mindvégig a kiszolgáltatottság és a nélkülözés kísérte végig. Hároméves volt, amikor az apja otthagyta a családot. Amerikába készült szerencsét próbálni, Romániáig jutott el. Mindeközben Attiláék éheztek, a mama gürcölt és teregetett némán vagy pedig betegeskedett. Voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, jóra fordul életük: József Attilát felvették a Szegedi Tudományegyetemre, minden adott volt a sikeres tanári pályához, de aztán megszületett a Tiszta szívvel, melynek következtében Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Mindezt József Attila olyan életre szóló sérelemként élte meg, hogy azt nem lehetett kihagyni a híres születésnapi versből. Valahogy így keletkezhetett ez a játékos-hetyke vers, legalábbis az alapján, ami konkrétan kiolvasható belőle – tette hozzá Éltető Erzsébet.

A kreatív írást is oktató kultúraszervező szerint ennél a versnél is az a legfontosabb, hogy bennünk milyen érzéseket vált ki. Az olvasó célja ugyanis nem lehet az, hogy kitalálja, mire gondolhatott a költő?

- „Gondolta a fene!” – mondja Arany János, jogosan. Ahelyett, hogy azzal vesződnénk, hogy kitaláljuk, hogy szerző az általa használt költői eszközökkel mit akart kifejezni, inkább arra összpontosítsunk, hogy mit fejez ki számunkra az adott mű, hisz’ valójában az a lényeg, hogy mi, olvasók mit gondolunk róla és miért toplistás napjainkban ez a vers – tette hozzá Éltető Erzsébet.

A harmincon túli „születésnapi-pánik” az első, ami eszünkbe juthat József Attila sorait olvasva. – Mindenki számára tökéletesen átélhető az éppen krisztusi korba lépett költő élethelyzete, ráadásul József Attila gúnyosan keserű, jó nagy adag öniróniával megspékelt stílusa miatt ma is könnyen tudunk azonosulni ezekkel a sorokkal. Ne felejtsük el, hogy ez egy önfelköszöntő költemény egyedi, alkalmi módon. Mindenkinek van olyan öltözéke, amit csak egy bizonyos alkalomra vesz fel. Az alkalmi költemény is ilyen: meghatározott, egyetlen alkalomra íródik, amely általában közéleti vagy magánéleti esemény lehet. A saját születésnapnál nincs jobb alkalom arra, hogy ilyen verset írjunk.

Az sem mindegy, milyen formába öntjük a tartalmat. Az irodalomkönyvekből megtanultuk, hogy József Attila néhány francia előzmény után a magyar költészetben először és egyetlenként használta azt az egyedüli versformát, melyben megíródott a Születésnapomra. Elég egyszer rápillantani a versre, szinte azonnal megragad bennünk a négysoros versszakszerkezet, amely olyan két páros rímű sort rejt, ahol az első sorpár hosszú, nyolc szótagos, a második sorpár pedig rövid, két szótagos. Ezzel a megoldással könnyen megjegyezhetővé, és ezáltal még populárisabbá, élvezetessé vált a mű – derült ki Éltető Erzsébet elemzéséből.

Kiemelte, nem meglepő, hogy a korábban egyszeri és megismételhetetlennek tűnő versformát az utódok is elkezdték követni, és a legkülönbözőbb módokon újraírni. Minden parafrázis további szövegek közötti játékra ad lehetőséget: a harmadik-negyedik sorok pofátlanul ötletes rímjátékának lehetőségeit a legkreatívabb módon gondolták újra napjaink költői. Éltető Erzsébet személyes kedvenceiként Varró Dániel és Tóth Krisztina szülinap-verzióját ajánlja a Napló olvasóinak a költészet napja alkalmából.