Előadás a Szent Anna-tó titkairól

„Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava” – így írt 1853-ban Jókai Mór az erdélyi Csomád-hegységben található krátertóról, amelynek saját bevallása szerint is örök szerelmese a Szent Anna-tó képi megjelenítése 1914 előtt című könyv egyik szerzője, Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke egy interjúban elmondta, gyerekként rendszeresen oda járt fürdeni, nyaralni.

– Kis túlzással ott nőttem fel. Viszont engem egy másik, erős érzelmi szál is odaköt. Az 1970-es évek elején édesapám építette az utat a tó színéig. Volt egy mozgó barakkja fenn a menedékház mellett, amelynek az egyik felében az iroda működött, a másik felében kétemeletes vaságy állt. Ott laktunk időnként, amikor fent voltunk a tónál. Rengeteget barangoltunk, fürödtünk a titokzatos, misztikus helyen – mondta el Tamás Sándor, aki szabadidejében régi térképeket gyűjt. Innen jött az ötlet a téma feldolgozására is. – A térképeket tanulmányozva leltem rá a Szent Anna-tó első ábrázolására. Amikor módszeresen kezdtem foglalkozni a tó térképi megjelenítésével, fél év alatt számos változatot összegyűjtöttem. Majd Boér Hunor tudományos kutató, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa segítségét kértem néhány látkép beazonosításához, amikor ő is „beleesett” a tóba, s előállt egy teljes szöveggyűjteménnyel – mesélt a kötet születéséről Tamás Sándor.

Az izgalmas, régi felvételekkel gazdagon illusztrált bemutatót láthatott és hallhatott a közönség Erdély, s azon belül Székelyföld egyik különleges látványosságáról, a Szent Anna-tóról.

A szerzők alapos munkát végeztek, hiszen kikutatták mikor említették először a tó létezését, s miket írtak, beszéltek róla az emberek évszázadokkal ezelőtt. A szerző elmondása szerint a tó első okleveles említése 1349-ből való, a Székely Levéltárban található Toberch néven. A tó első leírása 1696-ból maradt fenn, az első kéziratos térkép pedig 1699-ből származik. A vízpartján található kápolnát először 1764-ben említik meg, tehát már e dátum előtt azon a helyen kápolna állt – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.