Bemutatták Az élet csodaszép című darabot

Az élet csodaszép szövegkönyvét Csukás Márton és Csukás Barnabás fordította magyarra, amelynek nehézségeiről és szépségeiről kérdeztük őket.

A színház, az irodalom és a nyelvek szeretete mindig is közel állt a fordítókhoz, ám professzionális fordítással 2015-ben kezdtek el foglalkozni, egy évvel azután, hogy mindketten a színházi világ egyik fellegvárába, Londonba költöztek.

– Az évek alatt szoros partnerséget alakítottunk ki a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökséggel és több magyar színházzal, amelyek számára igyekszünk Magyarországon még be nem mutatott színdarabokat ajánlani és műfordítani West End-musicalektől kezdve alternatív színdarabokig. Londoni kötődéseinknek és kapcsolatainknak köszönhetően egyrészt első kézből értesülünk a legfrissebb darabokról és platformbeszélgetéseken vehetünk részt különböző drámaírókkal, másrészt könnyen át tudjuk élni az angolszász színművek világát, ezáltal is erősítve a fordításaink minőségét – mondta el Csukás Márton.

A Csukás testvérek szerint Az élet csodaszép egy rendkívül érdekes formátumú színdarab – a cselekmény „darab a darabban” mivoltából adódóan valóban tűpontosan kell ügyelni az egyes jelenetek és szereplők váltásaira, hogy a közönség egy pillanatra se zökkenjen le az érzelmi hullámvasútról.

– Mivel mindig közösen fordítunk, így kölcsönösen egyengetjük és kristályosítjuk egymás stílusát, melyet több kétszemélyes olvasópróbával teszünk még kiforrottabbá. Az efféle fordítások talán egyik legnehezebb, ám legélvezetesebb része az, amikor hosszú órákra „el kell vonulnunk a színdarabba”, hogy ne csak lefordítsuk, hanem át is éljük azt – tette hozzá Csukás Barnabás.

Márton és Barnabás egyetértett abban, hogy a darab talán legnehezebb része, hogy a színdarab „élő rádiójáték” volta miatt egy-egy színészre több karakter megformálása is hárul. – Rendkívül fontosnak találtuk, hogy a színészi játékon kívül ez a szóhasználatban, beszédstílusban is érzékelhetően visszaköszönjön, ezáltal segítve a nézőt, hogy mikor melyik szereplő bőrébe bújik a mikrofon mögötti előadó. Ügyelnünk kellett rá, hogy sok mindent, amit egy tradicionális darabban a kosztüm és a színpadi jelenlét kommunikál a közönségnek, azt nekünk néhány jól megválasztott szófordulattal kellett átadni – emelte ki Csukás Márton.

A fordítók elmondták, a szövegkönyvben rengeteg kultúraspecifikus kifejezés és magyarba nehezen átültethető fogalom szerepelt. Már rögtön a darab elején, a rádiójátéknak helyszínt adó Playhouse of the Air stúdiónak hangzatos nevet kellett találniuk, a választás végül egy új szóösszetételre, kissé szokatlan, de annál kifejezőbb Hangteátrumra esett, ami tömören, egyedi módon adja vissza a produkció formátumát.

– Fordítóként mindig öröm, ha szabadjára engedhetjük a képzeletünket és a kreatív energiáinkat, és játszhatunk kicsit a szavakkal. Remek példa erre az adást megszakító reklámbetétek magyarra ültetése, ahol értelemszerűen le kellett fordítanunk a termékek angol fantázianeveit, meghagyva azok humoros töltetét. A Dux Toilet Cake-ből így Su Vick Oldat, míg a Bremel Hair Tonicból Frizz Hajszesz lett – Frizz, a Frizura Ura – egészítette ki Barnabás.

Az ilyen típusú fordítás kevéssé a jelentésfeltárásról szól, mint a művészeti termék új kultúrába való áthelyezéséről. A puszta jelentésfeltárás, szóról szóra való fordítás nem működne a színpadon, elveszne az érzelem, a feszültség és a mondanivaló nagy része.

A fordítóknak a munka során folyamatosan észben kellett tartaniuk azt az irányelvet, hogy a történet ugyanazt az érzelmi reakciót, ugyanazt a katarzist váltsa ki a magyar nézőkből, mint amit az író angol nyelven átadott, ehhez pedig elengedhetetlen a sorok valamilyen szinten való „újraírása”. Bizonyos dolgok átfogalmazása, az eredeti érzelmi töltet kidomborítása jobban eléri a kívánt célt, mint a szó szerinti fordítás, amely esetenként csak összezavarna egy otthoni nézőt – ilyen volt például néhány, talán már túl specifikus háborús utalás a darabban.

Egy új fordítással valamilyen szinten mindig új mű születik. Amerikában és Angliában George Bailey meséje egy karácsonyi kultuszfilm és darab – abban bízunk, hogy a fordítás és a veszprémi produkció elősegíti majd, hogy ez a fontos és megható történet Magyarországon is belopja magát az emberek szívébe – mondta el Csukás Márton.

A Csukás testvérek szerint a magyarországi ősbemutató mindig rendkívül fontos esemény, hiszen országszinten meghatározhatja egy színdarab hírnevét, ezért hatalmas megtiszteltetés volt számukra, hogy az ő fordításukban kerülhetett színpadra ez az új köntösbe bújtatott klasszikus történet. Annak külön örültek, hogy épp a Pannon Várszínházban mutatták be, hiszen szoros a kapcsolatuk a várossal, és remélik, Az élet csodaszépet követően más darabokban is együtt dolgozhat- nak majd a Pannon Várszínházzal.