Színházi előadást láthattak Ajkán a baktériumok jelentette veszélyekről, a kézmosás fontosságáról

Színházi előadás a kézmosásról? Vajon mi lehet abban a pláne? A választ minden bizonnyal már egyértelműen tudják a Szent-Györgyi Albert iskola középiskolás tanulói. Tantermi színházi előadás keretében a Nézőművészeti Kft. és a Budaörsi Latinovits Színház bemutatta Gyulai Eszter író, dramaturg és Scherer Péter rendezésében, Katona László és Molnár Gusztáv szereplésével A kézmosás fontosságáról című színdarabot a közelmúltban.

Semmelweis Ignác munkássága óta ismert, hogy a kórházi eredetű fertőzések megelőzésében a kéz megfelelő fertőtlenítésének kiemelkedő szerepe van. A mai rohanó életvitelünk folytán számos helyzet adódik, amikor sajnos megfeledkezünk a kézmosásról. Teret nyújtunk ezáltal a baktériumok szaporodásának, a fertőzések kialakulásának. Rendszeres kézmosással azonban jelentősen redukálhatnánk a betegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi időben több programjában hangsúlyozta, hogy nem elég egy útmutató megfogalmazása a kézmosás hatékonyságáról, egészségvédő szerepéről. Felismerték, a kézmosási hajlandóság növelése érdekében más oldalú megközelítések is szükségesek. Erre kitűnő példaként, újfajta kommunikációs lehetőségként, iskolaszínházi kereten belül, színdarab íródott a témában. A darab a fiatalok nyelvén, közvetlen stílusban, rengeteg humorba ágyazva oszt meg lényegi információkat a baktériumok világhódító útjáról, az egészségünket veszélyeztető hatásról. A történetben Molnár Gusztáv baktériumként, míg Tóth László ÁNTSZ-es infektológus orvosként léptek színre.

Az orvost alakító színész karakterének megformálásakor már az elején egyértelműen górcső alá vette az általa úgynevezett alattomos, szabad szemmel nem látható, sunyi agresszorokként titulált baktériumokat, melyek a nap huszonnégy órájában ránk vadásznak. Megszabadulni tőlük csak a megfelelő higiéniás szabályok betartásával, rendszeres, legalább 30 másodpercen át tartó, szappanos, bő vizes lemosással lehet, tudták meg a diákok a humoros jelenetekbe becsempészett lényegi információt. Természetesen a baktérium is felszólalt a saját szemszögéből. Az emberek megfertőzésében vállalt küldetéstudata szerint közelített a témához. Az interaktív jegyeket is magán viselő darab harmadik dramaturgiai szála egy történelmi blokk volt.

Semmelweis Ignác munkásságának meghatározó 12 évét mutatták be a színészek egy jelenetben. Fókuszba állították az anyák megmentőjeként is aposztrofált doktor azon felfedezését, miszerint a boncoló orvosok vitték át a fertőzéseket a szülő nőkre. A gyermekágyi láz megfékezését úgy érte el akkor Semmelweis Ignác, hogy kötelezte az orvosokat, orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a klórmészoldatos kézmosásra a szülészeti osztályokra történő belépés előtt.

Egy kis tudomány rengeteg humorral, kiváló színészi játékkal, bravúros gitárkíséretes rapbetéttel, közvetlen hangnemben íródott szöveggel, interaktív előadásmóddal, erős intenzitású, az elejétől a végéig tartó figyelmet eredményezett a nézői oldalról. A végére tartogatott látványos baktérium-­megsemmisülés a kézmosás eredményeként mindenki számára világossá vált. Az alkotók és előadók elérték a kívánt hatást. A darab megtekintése után nem sok kétely maradt a kézmosás fontosságát illetően. Valószínű, legyenek bármekkora rohanásban, nem fogják elodázni a kézmosást a fiatalok.