Berecz András előadásában virágnyelven fogalmazott meg alapigazságokat

Berecz András legutóbb a Magyarpolányi Pajtaszínházban Félbevágott pipafüst címmel tartott önálló estet. Megtudtuk: a mesék iránti mérhetetlen szeretete családi gyökerei­ből ered.

Az első dalokat édesanyjától tanulta. Az asszony, a híres kunhegyesi táncos, nótafa, Tanka Gábor lányaként olyan szellemi közegben nőtt fel, ahol ajándékba kapta az elbeszélés és a tréfa tudományát, nagy figurásként, mindennap mesélt fiának. Az a miliő, melyben Berecz András felnőtt, meghatározta pályája alakulását. Nyilvánvalóvá vált: zsigereiben hordozza a mesélés tudományát. Gyűjtött dalokat, meséket többek között a Felvidékről, Erdélyből, Moldváról. Munkássága alatt számos elismerést kapott, ám ezek mellett a közönség szeretete is érezhetően nagy ajándék számára.

Az ízes beszédű mesemondó közelében lenni igazi feltöltődést jelentett a magyarpolányi nézőknek. Varázslatos volt átélni, amint a másodperc töredéke alatt kialakított egy ki nem mondott szövetséget hallgatóságával. Történetfüzérében a születés és a halál közötti út fontos állomásairól mesélt: szólt a szerelemről, a nőiség misztériumáról, de betekintést engedett a férfi–nő közötti érzelmek kuszaságába is. Az olykor virágnyelven megfogalmazott alapigazságokat, az örökös kérdésekre adott válaszokat ismertető történetek végig edzésben tartották a közönség nevetőizmait.

Az előadás azonban nem pusztán a felhőtlen kikapcsolódásról szólt. Annál sokkal több történt az esten. Berecz András színpadi játéka egy terápia volt, mellyel felszabadította a szíveket a napi terhek alól.