Bábokkal elmesélt klasszikus történet kísérleti színezettel

William Shakespeare Rómeó és Júliája a középiskolás korosztály kötelező olvasmánya, így a most bemutatott ifjúsági darabot érdemes a fiatal korosztálynak látogatnia. A jól ismert történet szerint a két ellenséges veronai család gyermekei, Rómeó és Júlia között szövődött szerelem végzetes sorsot predesztinál a fiatalok számára. A dráma felnőtteknek, időseknek is kínál gondolkodnivalót. A Kabóca Bábszínház munkája nyomán bábok segítségével kel életre az örökzöld szerelmi történet.

Az előadásban Benkó Zsuzsanna, Berta Csongor, Fazakas Júlia, Fekete Ágnes, Főglein Fruzsina, Mihály Csongor, Pál Hunor és Vass Richárd játszottak.

Habár bábelőadást láthattunk, és a Kabóca Bábszínháztól már ismert magas színvonalat kapta a közönség a bábjátéktól, sokszor mégis az lehetett a nézők érzése, hogy a bábok ebben az előadásban csupán kellékek. Az előadásban szereplő színészek sokszor a bábok nélkül is mozogtak az egyébként is mozgatható kis emelvényeken, és mind koreográfiájában, mind mozgástechnikában igen erőteljes előadás szemtanúi lehettünk. A bábjátszásban megismert aprólékos mozgást – mozgatást – is átemelték a színészek megmozdulásaiba is. A történet ugyan ismert, a Kabóca Bábszínház előadása szinte már kísérleti jelleget öltött, így akár többszöri megtekintésre is szívből ajánlom. A mozgás látványán, a színpad elrendezésén és rugalmasságán túl a színészi játékon keresztül minden arrafelé mozdította az előadást, hogy egy nagyon lebilincselő, és érdekes megoldásokkal tarkított darabot mutassanak be. A zene megidézte a shakespeare-i időszakot, de már modernbe hajlott, a színészek éneke pedig még unikálisabbá tudta tenni az előadást.

A darabot Nádasdy Ádám fordítása alapján Markó Róbert alkalmazta bábszínpadra. Az előadásban szereplő Shakespeare-szonetteket Szabó Lőrinc fordításában hallhatta a közönség. A darab látványtervezője Rofusz Kinga, zeneszerzője Bakos Árpád, koreográfusa Góbi Rita volt.