Egy letűnt kornak állít emléket az ajkai tárlat

Úgy fogalmazott, a letűnt tanyavilág ábrázolásával egy csodát rögzítettek az alkotó fotográfusok, név szerint: Buthi Patrik, Csabai Enikő, Felvégi Andrea, Horváth Péter, Katona Imre, Keresztes Tibor, Lőrincz Ferenc, Pethő Zsuzsa, Pólya-Pető Dávid, Pólyvás Béla (Svájc), Tamási Gábor, Vass Dániel (Svájc) és Tóth György szobrász.

Elmondta, ha a kormány intézkedéseit is figyelembe vesszük, ismét reneszánszát élheti a tanyavilág. Az országban egyre többen újra felfedezik a vidék nyújtotta élet értékeit. Megkísérlik felidézni a múltat lelkükben, gondolataikban. A kiállított fekete-fehér fotókról összességében kiemelte, hogy nincs köztük szomorú arcot ábrázoló kép. Szerinte ez jellemző a magyar ember lelkivilágára, gondolkodására, életvitelére és a magyar közösség erejére is. Hozzátette, a képeken megjelenő személyekről a nyugalom sugárzik. A fotók a családi miliőt és a tanyasi élet valós pillanatait őrzik. A teremben látható egy kép, amin egy kislány egy szamarat ölel, abban az összeborulásban egy mosoly van, nagyon magával ragadó. A kiállított szobrok Tóth György munkáját dicsérik. Az alkotó ma is gyűjti az elhagyatott parasztházakban megmaradt relikviákat, a múlt szerszámait, eszközeit, hogy egyedi alkotásokat készítsen belőlük.

– A tanyavilággal kapcsolatos hiteles feljegyzések az 1800-as évekből származnak. Abból az időszakból, amikor kialakult a falusi, kereskedelmi, állattartói és a vásári rendszer. A képek az alföldi területeken készültek, hiszen Magyarországon azon a részen volt a legtöbb tanya. Napjainkban Kecskemét környékén sok olyan elhagyatott épületet lehet látni, mely az egykori tanyavilág jelenlétéről árulkodik. A Lakiteleken végzett kutatások alapján közel 1200 képet őriznek a jövő nemzedékének a tanyasi világról. Az ajkai kiállításon mindegyik fotóstól négy képet láthattak az érdeklődők. Szinte se szeri, se száma azon íróknak, költőknek, akik a tanyasi életformával kapcsolatban fogalmaztak meg verseket, esszéket, papírra vetett elgondolásokat – jegyezte meg Ékes József.

Beszédében Lezsák Sándor politikusról mint néptanítóról, a népi kultúra őrzőjéről, íróról tett említést, aki a Kárpát-medencében a népi kultúra, a népi hagyományőrzés és átörökítés tekintetében kimagaslóan teljesít. A Magyar falu programmal a kormány is azt erősíti, hogy a vidék nyújtotta lehetőségekkel éljenek az emberek – mondta.

A megnyitón Fodor Eszter, Mizeri Krisztina, Szenttamási Anna mezőföldi népdalcsokrot adtak elő. A kiállítást az érdeklődők június 7-ig tekinthetik meg az intézmény nyitvatartási idejében.