2019.02.17. 07:00
Baráth Julianna lelkipásztor mutatkozott be a Pannonia Reformata Múzeumban
A Pannonia Reformata Múzeum és a Pápai Művelődéstörténeti Társaság közös szervezésű kávéházi beszélgetéssorozatában Baráth Julianna lelkipásztor, iskolaigazgató mutatkozott be.
Mátyus Aliz író, szerkesztő, szociológus és Baráth Julianna lelkipásztor, vallástanár, iskolaigazgató a kávéházi beszélgetés-sorozat legutóbbi alkalmán
Fotó: Laskovics Márió/Napló
A város református műhelyeinek, intézményeinek szereplőivel indult kávéházi beszélgetés-sorozat legutóbbi vendége Baráth Julianna lelkipásztor, vallástanár, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziumának igazgatója volt. A beszélgetést Mátyus Aliz író, szerkesztő, szociológus vezette múlt csütörtökön a Pannonia Reformata Múzeumban.
Baráth Julianna Ászáron született, Kisbéren érettségizett, Budapesten végezte el a teológiát, majd tizennyolc évig Tácon volt lelkész. 2003 és 2015 között a kunszentmiklósi református gimnáziumot vezette. 2015-től a nyárádi egyházközség lelkésze, amit jelenleg is ellát. Lelkészi teendői mellett hitoktatóként, a Pápai Református Teológiai Akadémia óraadó tanáraként, illetve a Dunántúli Református Egyházkerület iskolaügyi szaktanácsadójaként dolgozott.
– Nem gondoltam volna, hogy visszakerülök a köznevelésbe, de igent mondtam az egyházkerület felkérésére. Nagy különbség tulajdonképpen nincs a kettő között, hiszen ahogy lelkészként, úgy igazgatóként is egy közösség életét kell megszerveznem. Csak az adott közösség céljai, feladatai mások. Mindkét minőségemben igyekszem ezt a tőlem telhető legjobban csinálni – jegyezte meg a pápai református gimnáziumot tavaly szeptember óta vezető igazgató.
Mint mondta, a református iskolák annyiban különböznek az államiaktól, hogy azokban Isten igéjét hirdetik. Ez a hétköznapokra is visszahat, hiszen Isten igéje sohasem tér vissza üresen.
– Életünket, döntéseinket, erkölcsi normáinkat ez határozza meg igazán. Habár a tananyagok, a kamaszok ugyanolyanok, mégis van egy olyan értékrend, irányvonal, amihez megpróbálunk felvállaltan ragaszkodni. Lehet, hogy nem mindig sikerül, de a szándék, a törekvés mindenképpen az Isten igéje szerinti élet. A pedagógusi munka nehézsége, hogy az eredményét igazán sosem látjuk: akkor derül ki, hogy volt-e értelme, amikor volt tanítványaink visszatérnek gyermekeikkel. Kemény, sokszor reménytelennek látszó „szalagmunka”, mert nagyon monoton, és mindent elölről kell kezdenünk – fejtette ki a református nevelésről Baráth Julianna.
