Sterczer Hilda: Távol mindentől és közel Istenhez

Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegye tartott fotókkal illusztrált előadást életéről, tapasztalatairól, hegymászásról, Isten közelségéről a pápai Sarokkő baptista gyülekezet szervezésében múlt pénteken a Huszár Közösségi Házban.

Az erdélyi születésű, Hópárduc becenevű Erőss Zsolt hegymászó első magyarként mászta meg a föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magas hegyi hegymászója volt: a tizennégyből tíz 8 ezer méter feletti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én, a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt, 45 évesen hunyt el.

Özvegye, a szintén hegymászó Sterczer Hilda elmondta, férje halála után át kellett értékelnie az életet. Egy hozzátartozónk halálával talán még inkább képesek vagyunk meglátni az élet értékeit. Addig is szeretett segíteni, közeledett Istenhez, de a gyász által megváltozott az istenképe, szorosabb lett a kapcsolata a Teremtővel. A lelki fájdalom törvényszerűsége kapcsán hozzátette, nagypéntek nélkül nincs feltámadás. Végig kell menni az úton, meg kell élni a fájdalmat, el kell sírni a könnyeket, és majd onnan lehet visszajönni.

– Éppen belecsöppentem a hegymászásba, amikor találkoztam Zsolttal, gyakorlatilag egy hónappal korábban másztam életem első alpesi hegyét. Szépen összefonódott a kettő. Tudtam, hogy olyan társra van szükségem, akinek ugyanaz a szenvedélye. Miután megszülettek a gyerekek, többen megkérdezték: mikor fogom már vissza Zsoltot az expedíciózástól? Erre mindig azt feleltem, én lennék az utolsó, aki ezt tenné, mert pontosan tudom, hogy miért megy oda. Sokan azzal vádolták, hogy felelőtlen volt, de neki ez volt az élete, a munkája, mindene, nem vehettük el ezt tőle – emlékezett vissza Erőss Zsoltra, akivel egy internetes társkeresőn ismerkedett meg.

Sterczer Hilda maga is két 8 ezer méter feletti csúccsal büszkélkedhet, egy pedig harminc méter híján hiúsult meg.

– Amikor nyolcezrest mászunk, tudjuk jól, hogy ez egy olyan helyzet, ahol bármi megtörténhet. A hegymászó két dologért megy a hegyre: hogy megmássza, és hogy hazatérjen onnan. Az egészben az a paradoxon, hogy a legmesszebb akkor vagyunk az élettől, amikor a csúcson állunk. A civilizációban azt gondoljuk, tudjuk uralni a környezetünket, a hegyen pedig ki vagyunk téve a természeti erőknek, s megtapasztaljuk, hogy mennyire törékenyek vagyunk. Az ateizmus a Nyugat luxusa. De a magaslatokon nincs ateista, ott mindenkinek van valamilyen istenélménye, megérintettsége. Én végigimádkoztam az expedíciókat – jegyezte meg a protestáns vallású hölgy.

2014-ben létrejött a Hópárduc Alapítvány, ahol Sterczer Hilda gyerekek fejlesztő falmászásoktatásával foglalkozik. Mint mondta, arra a legbüszkébb, hogy tanítványai jó irányba változnak általa.

Az előadás a szép számban megjelentek kérdéseivel, dedikálással zárult.