Felfedte titkait a bencés apátság kőtemploma

Mint elhangzott, a leletek azóta is a régészszakma érdeklődése középpontjában állnak, hiszen a hazai kolostorkutatások történetében első ízben kerültek elő érintetlen, 12. századi kegyúri temetkezések, vélhetően a kolostort 1121-ben alapító Atyusznak és mostohaanyjának sírjai.

- 900 esztendő után mi voltunk azok, akik megbolygattuk falazott sírjuk nyugalmát. A több mint tízezer négyzetméteres rommezőn egy héten át kutatott naponta ötven, az ötévestől a nyolcvanévesig minden korosztályt képviselő önkéntes Buzás Gergely művészettörténész, régész vezetésével. Az apátság alapításának 900. évfordulóján talált leletek méltóak voltak az évfordulóhoz – mondta az előadó.

Hangodi László beszélt az ásatás előzményeiről, a korábbi kutatásokról, de kéretlen kincskeresők sikertelen próbálkozásairól is. Az ásatás során a kolostori épületegyüttes közepén egy körtemplom nyomai bukkantak elő, amelynek kevés párja akad a régi Nagy-Magyarország területén. A kőtemplom belső falát egykor többek között az akkoriban csak külföldön beszerezhető kobaltkék festékkel készült freskók, valamint fehér- és vörösmárvány faragványok, oszlopok díszítették. A rotunda közepén is több kincskeresés folyt, eredménytelenül, hiszen a főúri személyek sírjait az apátság szentélyében találták meg a tavalyi ásatást végzők.

A több mint 30 méter hosszú, fele ilyen széles, háromhajós kolostori főtemplom körvonalai is kibontakoztak az ásatás idejének második felére.

- A templom kettős toronypárjával, művészettörténeti elemeivel valóságos fejedelme volt a korabeli Balaton-melléki egyházi építészetnek. Elmondhatatlan izgalmat jelentett minden réteg eltávolítása, lelkesen folyt a munka erőgéppel, fémkeresővel és kézi erővel egyaránt. Arany-, ezüst-, csont-, festék-, kőleletek kerültek elő. Többek között egy, valószínűleg kelyhet díszítő, aranyfoglalatú drágakő, Zsigmond király ezüstpénzei, bécsi fillérek, ékszerek, de találtunk kilencedik századi övveretet, kódexveretet, puskagolyót is. Az egyik legértékesebb lelet a kőfaragvány, a monostorkaput őrző római kori kőoroszlán, amely feltehetőleg a mai hegyesdi tó helyén akkor állt római villából került a monostor déli kapujába – sorolta az ásatás eredményeit a történész.

Az ásatás végére a kolostortemplom kváderköves falazással készült falai, ajtaja is megmutatta magát, római kori oszlopfődarabok, ívsoros párkánytöredékek, zsindelyszögek engednek következtetni az egykori berendezésre. A legértékesebb lelet a vélhetően a kolostor ura és mostohája római kori kővel fedett sírja – erről a februári előadáson lesz szó bővebben.