Az éneklés mellett közösséget is teremtett a dalárda

Az, hogy kötetlen formában együtt lehessenek és egyfajta férfi klubként működjenek.

Két külföldi élmény hatására léptek a tettek mezejére. Wágenhoffer Károlyné senior önkéntesként járt kint Angliában és az egyik kisvárosi pub-ban látta, hogy a férfiak hetente egyszer, kifejezetten éneklés céljából összejönnek.

– Én is belefutottam egy ilyenbe egy kis dalmát szigeten. Egy borozóban 10-12 férfi énekelgetett régi halászénekeket és kérdésemre elmondták, hogy tulajdonképpen próbálnak, mert a hétvégén fellépésük lesz. Ezek az élmények adták az első lökést ahhoz, hogy tényleg cselekedjünk és ne csak beszéljünk róla – eleveníti fel a kezdeteket Fábry Szabolcs, aki a gyermekei néptáncoktatóját, Vastag Ricsit kérte meg, hogy ajánljon valakit, aki nemcsak az énektudásával, hanem a személyével is vonzóvá tenné ezt az ügyet. Stamber Renátát ajánlotta, aki az Alba Regia Néptáncegyüttes kísérőzenekarának népdalénekese. Találkoztak és megbeszélték, hogy a férfiak hetente tudnak gyakorolni, ő pedig minden második héten foglalkozik majd velük.

A polgármester ezután körlevélben szólította meg a férfiakat, és a helyi újságban is közzétett egy hirdetést, hogy dalárdát szeretnének alakítani. Azt nagyjából tudta, hogy kik azok, akik szeretnek nótázni és kedvelik ezt a műfajt. Az alapvető céljuk a kötetlen együttlét volt már a kezdetek kezdetén, és nem az, hogy fellépjenek. Inkább az egymás és a hagyományos dalkultúra megismerése. Nyolc fővel indultak, de jelenleg már 14 tagja van a Dalárdának, akik közül 10-12-en rendszeresen ott is vannak a próbákon.  Tagdíjat is szednek, amely tartalmazza a fröccsözést is a próbákon, amelyek kötetlen, laza összejövetelnek számítanak.  A kezdeményezésről egy év távlatából elmondható, hogy nagyon jól bevált. – Az aktuálpolitikát és a pártpolitikát kerüljük. A világ dolgait persze megbeszéljük és néha vitatkozunk is rajta, de az alapvető célját, hogy egy asztalhoz üljünk hetente egyszer és az éneklés mellett egy közösség is teremtődjön, ezt abszolút elérte – mondja meggyőződéssel.

Stamber Renáta nagyon megörült a felkérésnek és szívesen tett eleget neki. Már régi vágya volt, hogy részt vegyen egy ilyen közösség kialakításában és nagy izgalmakat rejtett magában a 10-12 férfival való közös munka lehetősége.  – Szeretem csinálni és igazán jó közösséggé lettünk. Vannak nagyon jó hangú, húzó egyéniségek és vannak, akik inkább a közösség miatt és a nótázás kedvéért járnak, viszont szakmailag kevésbé erősek, de nem versengeni, vagy lemezt kiadni akarunk – fogalmazott. Főleg autentikus, eredeti gyűjtések alapján állították össze a saját repertoárt, amely nagyon bőséges. – Annyira nyitottak, befogadóak és tehetségesek, hogy csak úgy „darálják” a tájegységeket és nagyon jól haladnak a daltanulással. Meghallgatunk egy-két eredeti anyagot, utána feléneklem én és pillanatok alatt átveszik a stilisztikai jellemzőket, ezért nagyon jó a közös munka – dicsérte a csapatot a szakmai vezető.

A dalárda egyre több felkérést kap és a helyi programokon már rendszeresen közreműködőnek számítanak. A közönség értékeli a szereplésüket. Léptek már fel úgy is, hogy a településre érkezett egy nagy cég csapatépítő tréningre 150 fővel és előttük is nagy sikerrel énekeltek. A helyiektől is csak pozitív visszajelzések érkeznek a tagok felé. Sőt, a férfi közösség jó példáját látva, az asszonyok egy gasztro klub szervezésébe kezdtek a faluban.