Udvardy György főpásztor személyesen kalauzolt látogatókat a várban

– Szubjektív vezetésen veszünk részt – hangsúlyozta a sokaságnak az érseki palota előtt Udvardy György érsek atya. – A főpásztor szempontjából szeretném bemutatni mindazt, ami itt történik. Egy történelmi, egyháztörténeti, egyházmegyei jelentőségű, és a város szempontjából is fontos helyen vagyunk, a várhegyen – kezdte a vezetését az érsek. A napokkal korábban betelt regisztrációnak hála sokan hallhatták az egyházi vezetőtől, hogy mindennek nagyon világos története van, és nagy a jelentősége. Nemcsak a város, hanem a régió szempontjából is. 

– Ezen a nagyon szűk területen döntő többségében egyházi tulajdonú vagy egyházi feladatokat ellátó épületek vannak. A főegyházmegye feladata, hogy ezeket az épületeket az egyházmegye és az evangelizáció céljának megfelelően hogyan tudja használni úgy, hogy valós, reális célokat tűz ki maga elé – mutatott rá az érsek. Feladat például az egyházkormányzati teendők ellátása, ami hivatalt is jelent, de célja a pasztorális feladatok ellátása. A székesegyház kiemelten ennek a helye. Emellett kulturális feladatokat is ellátnak, amelyek a mindennapi élethez hozzátartoznak. Rámutatott, a felújításnál nem csak az volt egy nagy feladat, hogy a 18 épületet egyszerre újítsák fel, hanem az is, hogy a szokástól eltérően más ütemben kellett a munkát szervezni, hiszen miközben a kutatás zajlott, már a terveket kellett készíteni, kivitelezőkkel kellett egyeztetni.

– A nagyszeminárium egykor háromemeletes volt, most kétemeletes. A kutatásnál kiderült, hogy a harmadik emelet a 30-as évek végén épült, mert nagyon sok volt a növendék. Ez statikailag mindig problémát okozott. Most az az eredmény született, hogy amennyiben szeretnénk ezt használni, nagyon-nagyon jelentős beruházással kellene ezt megerősíteni – árulta el Udvardy György a hallgatóságnak. – A tervezés, illetve a kutatás azt eredményezte, hogy célszerűbb elbontani a később ráépített szintet, és marad a korábbi, barokk kori épületrész. 

Percekkel később Udvardy György az érseki palotában elmondta, a palotáról általában az az elgondolás, hogy hatalmas, sok szobás, 365 szobás épület, ahol a püspök egyedül lakik. Ez természetesen nem így van, hiszen a palota sok más mellett egyházkormányzati feladatokat is ellát. – Vannak reprezentatív helyeink is, például ahol most vagyunk, egy nagyon szép fogadópont. Az év során restaurálják, nagyon szépen sikerült munka, amit látnak, egy barokk korra jellemző színhatás – mutatott körbe az érsek.

Úgy fogalmazott, a fogadópontnak az a lényege, hogy az ember megérkezzen. Majd beléphettünk a gyönyörű palotaterembe, ami az épület legnagyobb terme. Közben mesélt arról is, hogyan sikerült megmutatni a barokk kori eredeti belső részt a maga épségében. – Ez a hely ezzel a festéssel, illetve térkialakítással azt az érzetet kelti, hogy egy hatalmas térben vagyunk. Miért? Azért, mert a kék ég, kék szín azt sugallja, hogy kívül is vagyok – mutatta az érdeklődőknek.

Majd következett az úgynevezett metszetes terem, amiből kettő van a palotában. A teremben, ahol álltunk, olyan metszeteket találni, amelyek híres festményekről készültek. Ezek azt voltak hivatva bizonyítani, hogy a püspök a kultúrát ismeri, kapcsolata van a világ kiemelkedő alkotásaival. Az is elhangzott, hogy a teremről a faburkolat, illetve a képkeretek együtt lettek tervezve, kialakítva. 

– A restaurálás során, amikor érthető módon el kellett emelni a kereteket, illetve a metszeteket a falról, akkor mögötte egy falfelületet lehetett látni – derült ki Udvardy György szavaiból. – Tehát ez pontosan ide készült. A mellettünk lévő terem még nincs kész, ott most is folynak a munkák, ott nem világi jellegű képeket lehet látni, illetve metszeteket, hanem bibliai jellegű alkotások vannak, ugyanilyen módon kialakítva. Nagyon izgalmas volt itt a feladat, ugyanis az elmúlt évszázadokban – ha lehet így mondani – többször a püspökök próbálták javítani vagy megőrizni az állagát ezeknek, ezért nagyon sok és eltérő minőségű festés, felületvédelmi anyag került rá. Emiatt a kutatóknak, restaurátoroknak komoly aggodalmuk volt, hogy ha ezt eltávolítják, mit találnak alatta – részletezte. Kiderült, ezek a későbbi korokban felkerült minőségi anyagok, és eltávolításukkor egyik sem sértette magát a faszerkezetet. 

– A Szentháromság-szobor Padányi Biró Márton szándékából és finanszírozásában készült – mondta az egyházfő a következő ikonikus helyszínen. – Tudjuk jól, hogy a barokk korban ez nagyon jelentős volt. Részben fogadalmakhoz szokott kötődni, vagy éppen betegségek megszűnéséhez – folytatta az érsek. Ugyanakkor a Szentháromság-szobrok ebben a korban, az ellenreformáció idején az eucharisztia tiszteletét is hivatottak voltak hangsúlyozni és kiemelni. Így van ez ezzel a szoborral is. A restaurálása megtörtént, még egy munkafázis várat magára – tette hozzá Udvardy György. – A szobrok javítása megtörtént. Ennek kapcsán kiderült, hogy jó néhány olyan szobor van, amit mi eredetinek látunk, de nem az, és nem is homokkőből van, hanem műkőből készült el később – fogalmazott az érsek. – Ugyancsak kutatások után derült ki, hogy a régi, nagyon komolyan sérült szobrok a Davidikum kertjében voltak elhelyezve, amelyeket aztán értő kezekkel visszahoztak, restauráltak.

Egy munkafázis viszont még várat magára, nevezetesen az, hogy a végső felületet kell elhelyezni rajta azért, hogy védelmet jelentsen. Szempont volt az is, hogy a nagy tömegű homokkő milyen színű legyen? A szakemberek véleménye az volt, hogy lehetőség szerint a palota tetején lévő homokkő díszítéshez hasonló színű. Ezt azonban csak akkor tudják garantálni, ha teljesen kiszárad a Szentháromság-szobor. 

Felmerült egy érdekes kérdés, hogy mitől vizesedik? Attól, amitől a várban álló összes épület. Az évszázadok pusztításai, tűz, háború, rombolás okán mindig a meglévő romok fölé építettek. Itt, amikor a kutatás megtörtént, rengeteg olyan épületmaradványt találtak, amelyek nem engedték nem csak itt, hanem a vár egész területén a víz elszivárgását. Ezért a várban nagyon sok esetben ilyen pangó felületeket, illetve földréteget lehetett találni, ami károsította az épületeket. 

– Ezért az épületek nagy részét komoly szigetelési munkával kellett megvédeni, így a Szentháromság-szobrot is. A száradás nagyon szépen halad, úgyhogy vélhetően még ősszel azt a végső védőréteget megkapja, ami még várat magára – mondta Udvardy György, aki arról is beszélt, hogy a Szent Mihály-bazilika egy nagyon ősi székesegyház. Az is kiderült a Gizella-kápolna előtti ásatásnál, hogy volt egy időszak, amikor annak egy része temetőként működött, és ugyancsak fel lehet fedezni még épületmaradványokat.

– A temető két ok miatt került a templomhoz közel. Az egyik egy ősi keresztény elgondolás, hogy a templomhoz közel kell temetkezni, hiszen ez kifejezi a hitünket is. A másik pedig: a várban szűkös a terület – mondta.

A hallgatósággal – már a székesegyházban – azt is megosztotta, hogy a székesegyház a tanításnak, a liturgiának, a szentségeknek, az ünneplésnek és a közösségi alkalmaknak a helye. A székesegyházban az egyház a maga legfőbb tevékenységét végzi. Hangsúlyozta, az egyház egyetlen más tevékenysége sem mérhető a liturgiához. Hozzátette, ezt a székesegyházat az évszázadok során többször is átépítették. Részletesen mesélt Udvardy György a török kiűzése (1686) utáni újjáépítésről, a múlt század elejének átépítéséről, amikor néhány falat kivéve az összeset lebontották. Akkor (1907–1910) alakult ki a a most látható székesegyház. Az építtetők szándékosan és tudatosan az ősiséget akarták kiemelni. 

Itt is szóba került a nagyon jelentős vizesedés, mely kapcsán 52 helyen helyeztek el a szakemberek mérőpontokat – a sótartalomra is figyelve –, és kiderült, több mint 70 százalékban károsodás érte a falakat. Mindez azt a kérdést is felvetette, hogy mi legyen a díszítőfestéssel? Egy másik kutatási eredmény kapcsán derült ki, hogy 1973 és 1975 között egy jelentős átfestés történt. Végül Udvardy György felhívta a figyelmet, hogy a templom egyik oldalában Mindszenty József püspök képe látható, aki 18 hónapig volt veszprémi püspök, a boldoggá avatási eljárása jól halad, míg a másik oldalon Bódi Mária Magdolna, Isten tiszteletre méltó szolgálóját ábrázolták: az ő boldoggá avatási ünnepe 2025. április 26-án lesz Veszprémben.