Két krokodil érkezett a Magas-Bakonyba, a nagy három-, a kicsi egyméteres (képgaléria)

A porvai pálos tó a falu egykori hagyományait idézi, amikor szerzetesek települtek a Magas-Bakonynak erre a részére, és főként halat fogyasztottak. A pálosok a törökök elől menekülve elhagyták a települést, a tó szinte teljesen eltűnt az idők folyamán, az önkormányzatnak pályázati pénzből sikerült újra létrehoznia, s most halastóként működik. A közepén lévő szigetet az összetartozás hídja köti össze a parttal, összetartozásunkat szimbolizálja a határon túli magyarokkal. S ahogy a községnek több utcájába, közterületére került fából faragott alkotás, a tó partjára is kihelyeztek párat.

Nyár elején például daruval emelték a helyére a Nemzeti Vágta győztesét megformázó művet, Ricardo szobrát. A medve pedig a Kőrishegy utcai buszvárónál a székely–magyar kapcsolatokat jelképezi. Az összes Porvára került faalkotást ugyanaz a művész készítette, Dávid Ferenc fafaragó.

– A krokodil népszerű állat a gyerekek körében, és a fafaragótól tudjuk, hogy a krokodilszobrokat is kimondottan kedvelik. Ezért gyarapítottuk most két ilyen alkotással köztéri szobraink számát. A tó partjára kerülnek, mintha épp kijönnének a vízből, egy nagyobb és egy kisebb állat. Az egyik három, a másik mintegy egy méter hosszú – mondta el Veinperlné Kovács Andrea polgármester lapunknak.

Valószínűleg épp olyan szívesen készítenek majd a krokik mellett fotókat magukról a helyiek és az idelátogatók, mint a többi porvai szobornál. A ragadozók szerdán érkeztek meg, hamarosan a helyükre kerülnek, és egy fába faragott muflonnal szintén találkozhatnak a közeljövőben a porvaiak, a Porván járók.