Évnyitó – a 75 éves Pannon Egyetemnek is szüksége van példaképekre (képgaléria)

Abonyi János rektor köszöntőjében a hallgatóknak elmondta, reményei szerint az év végére már azt is tudni fogják, hogy mit jelent egy minőségi képzést nyújtó intézmény hallgatójának lenni hazánk egyik legszebb városában, a Bakony és Balaton ölelésében, Veszprémben. 

– Önök még csak remélik, én viszont már biztos vagyok benne, hogy most jókor vannak kiváló helyen. Egy olyan összetartó közösség tagjai lesznek, amelyen mintegy sűrű szövésű háló megóvja és segíti önöket – fogalmazott.

Arra kérte a fiatalokat, hogy használják ki a város és az intézmény nyújtotta páratlan lehetőségeket, használják a kollégák szaktudását, tapasztalatait és segítőkészségét. Ugyanakkor megjegyezte, a tanévben az egyetem 75 éves lesz, ugyanis 1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével itt indult el az oktatás. 

Porga Gyula polgármester arra hívta fel a figyelmet, az elsőévesek kaptak egy nagyon különleges ajándékot is, Veszprémet, egy olyan ezeréves várost, amely soha nem öregszik.

– Veszprémben az oktatás volt az, ami segített a bajban. A török dúlás után a piaristák gimnáziumot hoztak a városba. Ez a gimnázium a mai napig az ország egyik legsikeresebb gimnáziumba. A két világháború között, amikor a városnak az egyik fele harcolt a fronton, a másik pedig itt volt a hátországban, és akik itt maradtak, úgy döntöttek: ebben a nehéz helyzetben zeneiskolát hoznak létre közadakozásból. Majd a második világháború után, 1949-ben, 75 esztendővel ezelőtt, létrejött az egyetem – idézte fel a múltat a városvezető, és hangsúlyozta: nagyon pezsgő és erős közösségek alkotják a jelenét a városnak. 

Fehérvölgyi Beáta, a gazdaságtudományi kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki gondoljon arra, akire felnéz, aki egyfajta példakép a számára. Lehet ez az édesanyja, az édesapja, egy tanára, egy kollégája, akár egy híres kutató vagy sportoló, mint mondjuk a Pannon Egyetem olimpiai bajnoka, Rasovszky Kristóf. 

– Félek, hogy nagyon kevés példaképünk van már, de szeretném, hogyha lenne. Az a jó, ha olyan példaképeink vannak, akik olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amikkel mi nem. Ha valaki azt hiszi, hogy most itt egy egyenes utat kövezünk ki a sikerhez, akkor azt tudom mondani, hogy nem, mert mindenkinek más útja van. Tegyünk azért, hogy a mi életünk a mi elképzeléseink szerint haladjon – mondta. 

Németh Sándor, a mérnöki kar dékánja aláhúzta, az idei felvételi eljárásokban összesen 370 hallgatót vettek fel műszaki és természettudományi alap- és mesterszakokra, valamint felsőoktatási szakképzésre. Több mint 90 százalékuk államilag támogatott képzésre kerül be, és kezdheti el tanulmányait Ajkán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Veszprémben.

Elmondta, a most felvetteknek a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetben olyan rendszereket kell megalkotniuk és működtetniük, amelyek segítik a fenntarthatósági célok elérését, és nem utolsósorban kézzelfogható anyagi hasznot termelnek szűkebb és tágabb környezetüknek. 

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a tanévnyitó ünnepség díszvendége azt a kérdést tette fel: mitől tud ma egy közösség, legyen az vállalati vagy éppen egyetemi közösség, sikeres lenni. Hogyan lehet a bennünket érő, gyakran egymásnak is ellentmondó kihívások ellenére értékteremtő, értékmegőrző és értékátörökítő sikeres közösségnek maradni? Szerinte minden problémát a tünet, a diagnózis és a terápia hármasában kell megragadni. Így amikor a közösségi sikerességre keressük a választ, akkor most is kövessük a tünet diagnózis és terápia hármasát. 

– Az optimális és a valós működési környezet közötti távolság növekedésének az oka, hogy a válságperiódusok a világban felgyorsulnak és egymástól eltérő sajátosságokat mutatnak. Mondhatjuk azt is, hogy ma már a válságok sem normálisak. A klasszikus túltermelési válságtól eljutottunk az olyan válsághelyzetekig, amelyekben megjelenik az egészségügyi, a pszichoszociális, az energia, az ellátási lánc és az identitásválság, valamint jelen van a katonai, gazdasági, az árháború és a bérháború. A terápia itt van előttünk a Pannon Egyetem falai között, hiszen a tünetek kezelésére az innováció lehet a válasz – sorolta Simon Attila.

Kijelentette: számára nem kérdés, hogy a Pannon Egyetem ebben a gazdasági régióban a jövő innovációs bázisának egyik sziklája, amelyre építeni lehet. Úgy vélte, az egyetem oktatói közössége olyan tudással rendelkezik, amely gazdaságtudományi, mérnöki és társadalomtudományi válaszokat képes adni a kor tüneteire, míg a Pannon Egyetemen végzett hallgatók az egyetem falai közül kikerülve nagykövetei lesznek majd annak a szellemi bázisnak, amelyet itt kaptak.