Az állandó veszélyben mi volt a szépség? – Bakonyi bányászok meséltek arról, miért volt tilos a „haragszomrád" (képgaléria, videó)

Többen egyenruhában érkeztek a zirci bányásznapra, például Cziráki István és Czilli Tibor, és azonnal baráti beszélgetésbe kezdtek egykori társaikkal, akikkel máig szoros barátságot ápolnak. Szeiler János gépészeti művezető 35 évig dolgozott a föld alatt, és azért, hogy kérésünkre a bányászok kemény munkáját, az állandó veszélyt érzékeltesse, elmondta, hogy csak egy olyan évre emlékszik, amikor nem volt halálos áldozata feladatuknak. Ha mindent betartottak, akkor is előfordulhatott baleset. Ennek ellenére nem féltek sem az omlástól, sem a bezártságtól.

Kakuk Ferencet legendás összetartásukról kérdeztük. Ő ugyancsak 35 évig dolgozott a dudari bányában vájárként, és felidézte, hogy a fegyelmezettség mellett a mókázás jellemezte mindennapjaikat. Jó hangulatban, folyamatosan, összehangoltan, egymásra figyelve dolgoztak. Nem volt, lehetett „haragszomrád", annyira ügyelniük kellett minden mozdulatukra, mindegyiken életek múltak. – Szeretni kellett a munkánkat, ez a titok, az adott neki szépséget, hogy csak jó brigádokban, jó társakkal tehettük ezt – szögezte le.

Papp Lászlóné, Matild arról beszélt nekünk, hogy korábban női bányászok is dolgoztak a föld alatt. Az ő idejében is lehettek ugyan bányászok, de akárcsak ő, több asszony is a felszínen állt a futószalag mellett. Negyed századon át válogatta ki a szén közül a palát és emelte ki a nagyobb köveket is.  

A zirci bányászünnepet a helyi művelődési ház csapata szervezte meg, többek közt az Öreg-Bakony Barátai Egyesülettel összefogva, amely fotókiállítást rendezett a Pintér-hegyi bányászemlékhely tárnájában, ahol elnökükkel, Kotis Mihállyal és tagjukkal, Boros Dénessel beszélgethettek az érdeklődők. 

A rendezvény ünnepi megemlékezése keretében Kacsala István, Zirc október 1-jével hivatalba lépő új polgármestere mondott beszédet.