Rejtett kisváros a bakonyi hegy gyomrában (képgaléria, videó)

A Bakonyban, Herend közelében az 1980-as években titkos katonai bázis működött – a szovjet hadsereg üzemeltette itt a Varsói Szerződés kommunikációs hálózatának egyik egységét, melyet 1983 nyarán kezdett el építeni Moszkva. A katonai bunker a Hajag hegyen található, és a magyar katonai történelem egyik érdekes, ám kevéssé ismert helyszíne. A bunker kialakítása a kor szovjet katonai stratégiáinak felelt meg. A föld alatt rejtőző, mára lezárt, 11 méter mélyre nyúló, kétszintes bunkerben akár egy nukleáris, vegyi vagy biológiai támadást is átvészelhetett volna a benne tartózkodó maroknyi ember.

A hidegháború végével és a rendszerváltással a hajagi katonai bunker elvesztette stratégiai jelentőségét. 1991-ben kiderült, hogy az alakulatot végleg kivonják Magyarországról, az objektum pedig végül magántulajdonba került, és az enyészeté lett. Értékesebb elemeit széthordták a színesfémtolvajok – lángvágóval szerelték le a többtonnás vasajtókat. Ez – elnézve a még megmaradt ajtók gigantikus méreteit – igazán nagy volumenű munkafolyamat lehetett. A bunkerbejáratot mára elbarikádozták, földdel feltöltötték, épp csak a vasajtó teteje látszik ki. Fanatikus bunkerkutatók már korábban is bejutottak a nyitva hagyott vagy felfeszített nyílásokon (például szellőzőkürtő), vészkijáratokon, és ez a mai napig sincs másképp, de az épület állapotát látva ezt senkinek nem javasoljuk!

A hely hangulata kicsit posztapokaliptikus, néhol kifejezetten nyomasztó – elég a bomló őztetemet említenem, amely a látvány mellett orrfacsaró bűzzel is párosul. Ezen túllépve a hely atmoszférája különleges élményt nyújt az odalátogatóknak, viszont, mint említettem, az objektum magánterület, tehát a belépés engedélyköteles. Mindemellett sem elhanyagolható megjegyezni, hogy a területen való mozgás határozottan baleset-, néhol életveszélyes! A belső járatokba kifejezetten ellenjavallt lemenni! Bármerre nézünk, kiálló vasak, gödrök, éles tárgyak, ezek mellett sötétség, esetleges oxigénhiány, valamint az eltévedés lehetősége is fennáll! A magam részéről maradtam a felszíni épületek és tárgyak fotózásánál, bár itt is nagyon oda kellett figyelnem minden lépésre. A belső fotókat, amelyek ugyanazon a napon készültek, Tóth Gergő bocsátotta rendelkezésemre.