Hősök emlékünnepe Gannán

A szentmisét követően a háborúkban elesett gannai hősök emlékművénél Nagy Ottó polgármester mondott beszédet, melyben emlékeztetett, a gannai első és második világháborús hősi halottak emlékművét az országban biztosan az elsők között, 1990. augusztus 20-án szentelte fel Szendi József veszprémi érsek atya. 

– A háborúban elesettek minden esetben hősnek számítanak, hiszen ők a legdrágábbat, az életüket adták a hazájukért, távol az otthonuktól, a szülőföldjüktől – fogalmazott a polgármester. – Idegen földben nyugszanak, a hozzátartozóiknak még az sem adatott meg, hogy eltemessék a méltatlan körülmények között elesett édesapákat, gyermekeket. Fiatalok voltak, életerősek, tervekkel, álmokkal indultak a csatatérre, bízva abban, hogy még egyszer hazajöhetnek. De hősnek számítanak az itthon maradt asszonyok, az árva gyermekek, akik oltalmazó apa, kenyérkereső nélkül maradtak. Nem maradt más vigasz számukra, mint az imádság, a templom és az emlékezés. Az, hogy a templomba került az emlékmű, a legjobb döntés volt. Mert a templom nem csak Isten felszentelt háza, hanem a közösség összetartozásának helyszíne is. Az én generációm nem élt át háborút, az mindig valami távoli sajtóhírnek számított, aminek képeit csak a híradóból ismerhettünk. Sajnos ma itt van a háború a szomszédban. Az európai politikusok zöme valamiért a háború folytatása felé sodorja a világot. Kevesen vannak, akik a béke megteremtéséért emelnek szót – mondta a község vezetője.

A beszédet követően Pályi Gábor plébános imádkozott a háborúban elesettekért és hozzátartozóikért, majd a gannai önkormányzat képviselő-testülete elhelyezte az emlékezés koszorúját.