A Nemzeti Múzeumba kerül a Homokbödögén talált 13. századi feszület

A korpusz Homokbödöge mellett fordult ki a földből, egy középkori, bakonyaljai falu egyetlen emlékeként. Évszázadok számtalan alkotása elpusztult, ez a mű megmaradt, méghozzá egy olyan községben, ami az ellenreformáció idején a dunántúli evangélikusság egyik központja volt – írja Tóth Károly. – A múló idő által elvégzett szelekció ezt üzeni: Krisztus a legmaradandóbb, az egyetlen biztos pont.

Őt örökölték a mai homokbödögeiek. Nem sok mindent tudunk az akkor, ott élt emberekről, de azt igen, hogy volt Krisztusuk. Érdekes megfigyelni a középkori feszületeken, hogy elsősorban nem a szenvedést, nem a kínokat akarják hangsúlyozni. Itt sem töviskoszorút láthatunk Jézus fején, hanem koronát. Ők ugyanis a keresztfában nem a kivégzőeszközt látták, hanem a győzelem jelét, az uralkodó Krisztus trónját. A megfeszített Krisztus nem a vereséget, hanem éppen a szabadítást, a megváltást, a győztes harcot hirdeti. Ennek a bátorító jeleként került templomtornyainkra is a kereszt – királyi, győztes jelvényként.

A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme volt. A félmeztelen, csak ágyékkendővel takart, de koronás Krisztus-ábrázolást hamarosan a Magyar Nemzeti Múzeum A hónap műtárgya programsorozatának részeként lehet megtekinteni.