Hetven éve vettek végső búcsút az írófejedelemtől

Budapesten a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút az írófejedelemtől 1954 februárjában. Nem voltak sokan a temetésen, Herczeg Ferenc koporsóját néma csendben, egyetlen búcsúszó nélkül eresztették a sírba a szegények parcellájában. Méltatlan befejezése volt ez egy olyan életműnek, mint az övé, ám az akkori kommunista hatalom ellenségként tekintett rá, művei tiltólistán szerepeltek. Az utókor azonban nem feledi mindazt, amit letett az irodalom asztalára. Sírjánál hetven évvel később is összegyűltek tisztelői.
Badacsonytördemic, a közigazgatásilag hozzátartozó Badacsonylábdiheggyel együtt, a mai napig aktívan kiveszi a részét az író örökségének ápolásából, hiszen Herczeg Ferencnek itt, a Balaton közelében volt nyaralója. 1926 őszén vásárolt két hold szőlőt és egy ingatlant a Badacsony délnyugati lankáján. Még ugyanazon a nyáron megbízást adott Mayer Ferenc építőművésznek egy népi stílusú új nyaraló megtervezésére. A kibővített és felújított épületegyüttes egy stilizált parasztgazdaság képét idézte. Herczeg Ferenc 1946-ig itt töltötte nyarait. Ennek köszönhetően felélénkült a település kulturális élete, számtalan író, színész, tudós és vezető politikus fordult meg nyaralójában. Az író szívén viselte a település és a Badacsony sorsát, részt vett a helyi közügyekben, aktív tagja volt (most örökös tagja) a ma is működő Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesületnek. Harcolt a badacsonyi bazaltbányászat megszüntetéséért, a bazaltorgonák megmentéséért, s az, hogy a hegy mai állapotában látható, minden bizonnyal neki is köszönhető.
Így nem véletlen, hogy Herczeg Ferenc egykori badacsonytördemici (pontosabban az idetartozó badacsonylábdihegyi) birtokán emlékház kialakítását tervezik. Vollmuth Péter, 2016-ban elhunyt polgármester indította el azt a folyamatot, ami mostanra addig jutott, hogy a kormány döntése nyomán a Petőfi Kulturális Ügynökség állami támogatással megvásárolt az egykori birtokon álló épületekből kettőt. Ennek folytatásaként a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával olyan kiállítás készülhet, amely méltó emléket állít Herczeg Ferenc egyéniségének, felidézi korabeli népszerűségét és a birtokon eltöltött évek hangulatát. Az épületekben épségben maradt eszközök műtárgyvédelmi és restaurálási munkálatait a Petőfi Irodalmi Múzeum már megkezdte.

Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője volt. Több forrás is úgy ír róla, hogy a legjobban magyarul beszélő nem magyar anyanyelvű író. Ez igaz, hiszen a dél-magyarországi, németlakta Versec kisvárosban, Franz Herzog néven látta meg a napvilágot 1863. szeptember 22-én. A város polgármestere Franz Joseph Herzog volt, az író édesapja. Az addig csak németül beszélő fiú Szegeden, az iskolában találkozott a magyar nyelvvel, amit aztán kiválóan megtanult, és nem csak nyelvében, de szellemiségében is magyarrá vált. Jogász lett, majd az egyetem után néhány évig joggyakornokként dolgozott. Franz Herzog aztán Herczeg Ferenc néven lépett be az irodalomba, és egy csapásra népszerűvé vált. Igaz, pályafutása botránnyal kezdődött, hiszen párbajban megölt egy embert, amiért néhány hónapra államfogházba zárták. Azt azonban tudni kell, hogy az államfogház akkor „tiszteletre méltó szabadságvesztés” volt, amely nem járt becsületvesztéssel. Magát a párbajvétséget büntették, de úriembertől ezt időnként el is várta az akkori társadalom. A zárkában írta első regényét Fenn és lenn címmel, amellyel nagy népszerűséget szerzett. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is elismerte munkáját. Néhány éven belül színpadi szerzőként is sikert sikerre halmozott (A dolovai nábob leánya, Kéz kezet mos, Kék róka, Bizánc, Ocskay brigadéros, Huszti Huszt).  

1945-ben, a háború végén nyolcvankét éves volt, ezután még kilenc évet élt teljes visszavonultságban. Temetésére csak kevesen mentek el, ahogy barátja, Rab Gusztáv írta, ők is dideregtek a hidegtől, a haláltól és a félelemtől. A színészek közül, akik az ő darabjaiban aratták sikereiket, senki sem jelent meg. Egyetlen búcsúszó sem hangzott el. Néma csendben eresztették le a sírba Herczeg Ferenc koporsóját.
Ami a badacsonytördemici eseményeket illeti, egy 2003-as rádióműsor után kezdte el Vollmuth Péter polgármester tudatosan Herczeg Ferenc hagyatékának gyűjtését. Sok ismerőse segítette ebben, volt aki Új Idők újságot, míg mások különböző tárgyakat, fényképeket, egyéb emlékeket hoztak ingyen, jó szándékkal, de számos esetben a Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesület vásárolt meg egyes dolgokat. Mindenesetre 2009-re annyi anyag gyűlt már össze, hogy kiállítást nyitottak Badacsonytördemicen. Ennek előkészítésében már Szántai Attiláné is aktívan részt vett, aki időközben a településen kezdett dolgozni. Szántai Attiláné jelenleg a Herczeg Ferenc Társaság Egyesület alelnöke és a Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesület aktív tagja.

A Herczeg Ferenc Társaság elnöke egyébként Takaró Mihály irodalomtörténész, aki számos alkalommal járt Badacsonytördemicen, s maga is sokat tett az író hagyatékának ápolásáért. Számos alkalommal elhangzott tőle, hogy Herczeg Ferenc életművét az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság jellemezte. Az írófejedelem Bizánc című történelmi drámája, a Kék róka című polgári vígjátéka Európában is ismertté tette a nevét, és ő lett az első irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, három egymás utáni évben Az élet kapuja című kisregényéért. Mégis tudatosan háttérbe szorították munkásságát, jelentőségét a szocializmus időszakában.
Az első, 2009-es badacsonytördemici kiállítást aztán több követte, például 2013 júniusában a tördemici faluházban Herczeg Ferenc születésének százötvenedik évfordulóján. Ugyanebben az évben szobrot is avattak a badacsonylábdihegyi strandnál, 2014-ben pedig ismét bővítették a Herczeg Ferenc emlékére létrehozott kiállítást a településen. Ekkor újabb személyes tárgyak, bútorok, dokumentumok érkeztek a már meglévő gyűjteményhez. Vollmuth Péter 2016-ban bekövetkezett halála után sem torpant meg a folyamat, amit helyben elsősorban Szántai Attiláné mozgatott, természetesen egyre több segítővel. Rendszeres megemlékezéseket szerveztek, Herczeg Ferenc pikniket rendeztek, túrát a bazaltbányába, a strandra, borkóstolót tartottak, és újranyitották a kibővített kiállítást 2019-ben, tíz évvel az első tárlat után.
A következő lépés az író hagyatékát bemutató irodalmi emlékhely kialakítása lesz, ami azért is jelentős előrelépés, mivel az író bekerült a Nemzeti alaptantervbe, ma érettségi tétel, így ennek kapcsán Badacsonytördemic és Badacsonylábdihegy a figyelem középpontjába került. Sokan tettek, dolgoztak ezért itt helyben, a már említett néhai Vollmuth Péter és Szántai Attiláné mellett Ságiné Csizmadia Zsuzsanna is, aki számos tárgyi emléket őrzött meg az utókor számára és nem utolsósorban a mostani polgármester, Horváth Zoltán is fontosnak tartja a Herczeg Ferenc hagyaték ápolását.