Hartmann Ferenc az ellenzék veszprémi polgármesterjelöltje

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője szerint Veszprém ma sokkal kevesebb lenne, ha nem lett volna Hartmann Ferenc a 2000-es évek elején alpolgármester. Úgy fogalmazott, hogy Hartmann pontosan tudja, hogy nemcsak a külcsín számít, hanem az itt élő emberek életminősége is. Hozzátette, utoljára szociális bérlakás ebben a városban akkor épült, amikor az MSZP helyi elnöke volt az alpolgármester.

Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke felhívta a figyelmet, helyi szinten, az önkormányzatban más logika kell a mindennapi munkában, mint akár az Országgyűlésben, akár az Európai Unióban.

Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, főpolgármester-helyettes kifejtette, ugyanolyan régóta szeretik Hartmannal a saját városukat, ahol látják a kátyúkat, a hiányzó szemetest. Arról is beszélt, hogy az önkormányzatok a magyar demokrácia utolsó tartalékai.

Hartmann Ferenc, Veszprém ellenzéki polgármesterjelöltje megjegyezte, alpolgármestersége idején, 2003-ban először sikerült Magyarország legélhetőbb városainak dobogójára kerülnie a városnak. A jobboldali városvezetés is ezt az irányt követte, de mint mondta, "minimális szociális érzékenységgel". A város lélekszáma 10 év alatt 10 százalékkal csökkent, magasak a lakhatási és megélhetési költségek. Bírálta a város bérlakáshelyzetét, kevés az idősotthoni férőhely. 2023-ban büszkén és sikerrel viselte a város az Európa Kulturális Fővárosa címet, de tervezett beruházások maradtak el. Számonkérte a 8-as főút nyugati elkerülő szakaszának kétszer két sávosítását és külön szintű csomópontjainak kiépítését, az új völgyhidat. Megemlítette a gyulafirátóti honvédségi gigaberuházást, és a Bakonykarszt állami tulajdonba vételét.

Hartmann Ferenc kijelentette, azért fognak dolgozni, hogy mindenki itthon érezze magát Veszprémben.