Hetvenöt éve került fogságba Mindszenty József bíboros

Mindszenty 1892. március 29-én született Csehimindszenten. Veszprémi püspök, Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros volt. A magyarországi római katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakja, akit a nyilasok és a kommunisták egyaránt üldöztek. A bíboros azonban bebizonyította, hogy a nyilas- és a Rákosi-diktatúrával az egyház csak elvtelen, erkölcstelen, megalázó kompromisszumot köthetett volna – ennek pedig mindvégig szilárdan ellenállt.

Vallásos neveltetése

Mindszenty szülei földművelők voltak, apja fiatal korában községbíró, később iskolaszéki elnök. A bíboros szigorú vallásos neveltetését édesanyjától kapta. A szombathelyi szemináriumban nevelkedett kispapként, majd 1915-ben szentelték pappá Szombathelyen. A zalaegerszegi főgimnázium hittanára lett, majd 1944. március 4-én nevezték ki veszprémi püspöknek, ahogy fentebb írtuk, felszentelését Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek végezte.

Letartóztatások és fogság

A nyilas hatalomátvétel után, 1944. november 4-én Szálasi Ferenc esküt tett a Szent Koronára, a hatóságok minden közalkalmazottól, így tőle is megkövetelték, tegyen esküt a nyilas hatalomra, de hitvallásában ez ellen tiltakozott. Amikor a front elérte a Dunántúlt, Apor Vilmos győri, Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáttal fogalmazták meg tiltakozó levelüket az ország elpusztítása, a zsidóüldözés ellen. Mindszenty a harcok beszüntetését követelő iratot személyesen adta át a nyilas kormánynak, mely válaszként két hét múlva papjaival együtt letartóztatta. Még abban az évben került a sopronkőhidai fegyházba, ahol a háború utolsó karácsonyát töltötte. December 29-én boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárására átvitték az Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorába és házi őrizet alatt tartották. A szovjetek bevonulásakor visszanyerte szabadságát, és 1945. április 20-án visszatérhetett püspöki székhelyére, Veszprémbe.

1945. március 29-én elhunyt Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás. A pápa kérésére elkészített, az esztergomi érseki szék betöltésére szóló javaslat első helyen Mindszenty veszprémi püspököt jelölte meg, ennek hatására nevezte ki XII. Piusz pápa 1945. szeptember 8-án esztergomi érsekké, majd október 7-én beiktatták új hivatalába. Azonban folytatta a politikai küzdelmet, elítélve a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását. Vezéralakja lett az antikommunista magyar politikának, síkra szállva a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalomért. Az 1947-es országgyűlési választáson hatalomra jutott Magyar Kommunista Párt programjában fontos elem volt az egyházrombolás, ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen. Mindszenty bírálta a közállapotok romlását, a politikai rendőrség terrorját. A kommunisták ezért politizálás vádját emelték ellene, amit visszautasított. 1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény gyanúja alapján őrizetbe vették, letartóztatták, erre emlékeztünk tegnap. Mindszenty tiltakozott a házkutatás ellen, annak jegyzőkönyvét nem írta alá. A hírhedt ÁVH központban megkezdték kínzását és kihallgatását. XII. Piusz pápa 1949. január 2-án levelet küldött a magyar püspöki karhoz Mindszenty kínzása és bebörtönzése kapcsán. De a koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték Mindszentyt, aki az utolsó szó jogán békét kért az egyházának, a magyar államnak, a lelkének.

A forradalom utolsó napjai

XII. Piusz pápa kiközösítette azokat, akik részt vettek a bíboros elítélésében, apostoli levelében nyilvánosan elítélte bebörtönzését, a per során tanúsított bánásmódot. A bíboros 1955-ben házi őrizetbe került, melyből az 56-os forradalom kitörése után szabadult. A forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, fogadta a külföldi delegációkat, fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. November 4-én hajnalban az amerikai követségen kért és kapott menedéket, ami a védelem ellenére újabb bezártságot jelentett számára, mert személyes levelezését szigorúan korlátozták.

Az 1963-as közkegyelemben viszont szerepe volt, hiszen az amerikai követségről folyamatosan tájékoztatta a washingtoni politikusokat a magyarországi helyzetről. Később Magyarország és a Vatikán között megindult tárgyalások közrejátszottak az olvadásban, a diplomáciai találkozókon szóba került a hazai politikai foglyok helyzete.

Búcsú Isten szolgájától

Lékai László addigi veszprémi apostoli kormányzót 1974-ben áthelyezték az Esztergomi Főegyházmegyébe, de a pápa Mindszenty bíboros haláláig nem nevezte ki érsekké. Mindszenty nyolcvanhárom éves korában, 1975. május 6-án hunyt el a bécsi Irgalmasok Kórházában, holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd az 1991-es újratemetésekor hamvait az esztergomi bazilikában ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések kíséretében helyezték végső nyughelyére az esztergomi érseki kriptában, a bazilika altemplomában. Még az év augusztusában II. János Pál pápa magyarországi látogatása már a negyvenéves vallásüldözés végét jelképezte. A pápa lerótta tiszteletét Isten szolgája, Mindszenty József bíboros síremléke előtt.