Új szintre emeli kapcsolatát a veszprémi egyetem és a tudásközpont

A hétfői eseményen Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket. – Az Európa Kulturális Fővárosa programban a digitalizációt egy olyan eszköznek gondoltuk, amely sok projektünkben megjelenik. Nagy hangsúlyt fektettünk rá, mert hisszük, hogy a fiatalokat ezzel lehet leginkább akár a művészetekhez, akár a tudományhoz közelebb vinni – mutatott rá. – Számos projektet indítottunk, amely a digitális művészeteket vitte tovább, és nagy örömünkre szolgált, hogy ilyen sikeresen működött az elmúlt években ez a központ, ami mind a fiataloknak, mind pedig az időseknek a digitális kompeten­ciáját javítja. 

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora kijelentette: – A Pannon Egyetem számára a műszaki informatika oktatása évtizedek óta kulcsterület, és most ünnepeljük a műszaki informatikai kar megalapításának 20. évfordulóját, amellyel az elsők között voltunk az országban, akik ezt felvették, hiszen az informatika azt megelőzően nem létezett. A Pannon Egyetemen ezeknek az előzményeknek komoly hagyománya volt: erős tudományos műhely működött a folyamatszabályozás és a kibernetika területén, amely ezután vált karrá. Azóta sok új képzés indult az informatikával kapcsolatban, ma már a hazai felsőoktatásban szinte megkerülhetetlen valamilyen szintű informatikai oktatás, ami a közoktatásba is bekerült. 

– Sokáig komoly munkaerőhiány volt az informatikai területen: közel egy kisvárosnyi diplomás hiányzott. Ez a helyzet mára valamelyest javult, de most is folyamatos az utánpótlásigény. Ebben nyújt segítséget egy létesítmény, amely közelebb hozza a fiatalokhoz az informatika alkalmazási területeit. Az együttműködést örömmel írom alá annak a reményében, hogy ez a tér sok fiatalnak fog kedvet csinálni ahhoz, hogy, mondjuk, a Pannon Egyetemen ezen a területen képezze tovább magát. 

– Előremutató kezdeményezésük volt ez azoknak, akik megálmodták a tudásközpontot – mondta Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja. – A műszaki, természettudományos, informatikai, matematikai képzési területen minél több diplomást szeretnénk kibocsátani, ám erre akkor van lehetőség, ha van jelentkező erre a területre. Az elmúlt öt évben átlagosan a középiskolások 35-37 százaléka választott olyan szakot a hazai felsőoktatási intézményekben, amely ebbe a szakcsoportba tartozik. Folyamatosan nő az igény, ráadásul csökken a középiskolások száma, ami hatással van a felsőoktatásra, ám a demográfiá­val nem tudunk vitatkozni. Azt tehetjük, hogy ilyen kezdeményezéseken keresztül már fiatalkorban felkeltjük az érdeklődést a terület iránt.