A Pannon Egyetem adott otthont Jane Goodall előadásának

A rendezvényen a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) gyerekcsapatai is bemutatkoztak, nagy izgalommal várták Jane Goodall-t, hogy megmutathassák neki projektjeiket, alkotásaikat. Magyarországon 2006-ban, Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely akkor elsődleges céljaként a hazai környezeti nevelés megerősítését tűzte ki. Az évek során a szervezet túlnőtte kezdeti célkitűzéseit, és az eddigi munkássága kiegészült afrikai és hazai állatvédelmi, természetvédelmi és humanitárius projektekkel. Többek között útjára indították a Névleges Csimpánz Örökbefogadást, a Passzold vissza, Tesó! kampányt – amely kezdeményezésekben a Pannon Egyetem is részt vesz. Az Egyesület életében a 2010-es év fontos mérföldkőként szerepel, ugyanis a Rügyek és Gyökerek Egyesület immár Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét.

Jane Goodall plenáris előadását személyes történeteiből építette fel. Elmesélte, ahogy már kislányként a tyúkokat követte, viselkedésüket figyelte, és később is ezzel a gyermeki kíváncsisággal fordult a csimpánzok felé. Felfedezései megváltoztatták a világot, s reményt adtak az új generációnak, hogy ha változtatunk az életünkön, együtt még megmenthetjük a Földet. Ahogyan könyvében is megfogalmazta, előadásában is hangsúlyozta, hogy a bolygónk védelmébe az állatok és növények védelme is beletartozik. A városi életformában megjelentek a „zöld felületek”, például az épületek tetejére telepített füvesített részek létrehozása, amely szemlélet elősegítheti, hogy a biodiverzitás visszatérjen a városokba. – Mindenki tehet a bolygónkért, ugyanis nem számít, milyen körülmények között élünk, mindannyiunknak van döntési lehetősége: abban, hogy mit eszünk, milyen ruhákat viselünk, vagy hogyan bánunk másokkal. Segítsük a következő generációkat, hogy helyrehozhassák azt, amit a korábbi generációk elrontottak – tette hozzá a tudós.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora plenáris előadása nyitásaként elmondta, ha az interneten a fenntarthatóságra keresünk, akkor az eredmények nagy százaléka a klímaváltozásról szól, és csupán egy nagyon kis része említi a biodiverzitás megszűnésének problémáját. Elmondta, a károsanyagkibocsátás csökkentése nagyon sürgető feladat, különben még rosszabb lesz a helyzet. – A bennünket körülvevő természet egyre több ponton károsul: ahogy vasutakat és épületeket húzunk fel, egyre több élőhely szűnik meg, különböző fajok válnak veszélyeztetetté, illetve akár ki is halhatnak. Mindez annak ellenére történik, hogy csupán a természetnek van meg az a képessége, hogy a Napból érkező energia segítségével saját magát újrateremtse. Így az a tanulság, hogy a természet nélkül nem tudunk életben maradni, a természetnek viszont szüksége van a térre, a levegőre és a biodiverzitásra. Ha úgy élünk továbbra is, ahogy eddig, hamarosan számunkra sem lesz „B terv” – zárta gondolatait a rektor.

A HOPE Konferencia megvalósítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatta, melynek alapértékei között a környezeti fenntarthatóság is szerepel. A napot könyvbemutató beszélgetés zárta, melynek fókuszában a híres etológus 2022-ben megjelent „A remény könyve” volt. Május 9-én, kedden három szekciós konferenciaprogram keretében érdekes előadásokkal készülnek a szervezők, fenntarthatósági kihívások; az ökológia, a társadalom, és a kutatás-fejlesztés területére fókuszálva.