A hatékonyság, innováció és zöldítés újabb szintet lép a Pannon Egyetemen

A változó gazdasági körülmények, valamint modellváltás is indokolttá tette, hogy a Pannon Egyetem is felzárkózzon az Ipari szereplők közé. A piac minden területén ma már a minimum elvárás, hogy egy szolgáltatást nyújtó szervezet ISO minősítéssel rendelkezzen, és ennek iránymutatásai szerint fejlessze folyamatait. De mit is jelent pontosan az ISO, és hogyan működik ez az egyetemen?
- Az ISO (International Organization for Standardization) egy nemzetközi szabványügyi szervezet, az „ISO szabvány” pedig nagyon leegyszerűsítve, a szervezet által kiadott nemzetközi szabvány. Amikor ISO szabványról beszélünk tudni kell, hogy nagyon sok ilyen szabvány létezik. A fő irányelv az ISO 9001 a szervezet működésének, tevékenységének minőségirányítására és minőségbiztosítására koncentrál, és alapot ad a többi szabvány által működtetett rendszernek. De vannak egészen speciális, adott iparágakra, szakterületekre vonatkozó szabványok is.
Ha azt kérdezik, hogy mire jó az ISO, akkor tulajdonképpen azt kérdezik, hogy mire jó a szabványosítás? Akkor szoktunk szabványosítani, amikor kellően nagy méretben vagy gyártunk, vagy szolgáltatunk, vagy létrehozunk valamit. Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy az a valami, amit létrehozunk, minden alkalommal ugyanolyan minőségű legyen. Másrészről ennek köszönhetően jobban megismerhetjük a saját szervezetünk működését, és ezáltal lehetőségünk nyílik folyamatosan fejleszteni is azt. 

A hatékony cégirányítás és folyamatos fejlődés egyik kulcsfontosságú lépése tehát a megfelelő ISO irányítási rendszer bevezetése és alkalmazása. Ezt egy gyárban könnyen el tudjuk képzelni, egy oktatási intézményben ez hogyan tud működni?
- Ugyan a Pannon Egyetem nem csavarokat vagy autókat gyárt, viszont szolgáltatásokat nyújt – legyen az oktatás, kutatás, kutatás-fejlesztés –, ahol talán még inkább jelen vannak a „vevők”, akik az előállított termékért fizetnek. A mi vevőink elsősorban a hallgatóink, akik nálunk tanulnak, és azok a versenypiaci szereplők, akik igénybe veszik a képzési vagy a kutatás-fejlesztési szolgáltatásainkat, de tulajdonképpen ide sorolhatjuk a hazai és nemzetközi kutató-partnereinket is. Nekünk – hasonlóan egy gyártó céghez – az a célunk, hogy minél színvonalasabban és hatékonyabban szolgáltassunk a „vevőink” minél nagyobb elégedettsége érdekében.

Az Egyetem sikeres külső audit eredményeképpen megszerezte az MSZ EN ISO 9001:2015, MSZ EN ISO 14001:2015 integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt. Mire volt ehhez szükség?
- Ezekre a minőségirányítási rendszerekre az a jellemző, hogy folyamatokban gondolkodnak, tehát nem konkrét szabályokat tartalmaznak, hanem inkább szempontokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogyan lehet adott szervezet egyes tevékenységeit nyomon követni, elemezni és folyamatosan fejleszteni. Ezeket a szempontokat kellett lefordítanunk a saját „nyelvünkre”, működésünkre – gondolok itt az oktatásra, a kutatásra vagy akár az üzemeltetésre. 
Tehát egy ISO 9001-es szabvány egy autóipari cégnél és egy felsőoktatási intézménynél az elveiben és szemléletében azonos, azonban a konkrét implementáció – tekintettel az eltérő tevékenységekre – lehet nagyon is különböző.

Mi a célja ezzel egy oktatási intézménynek?
- Általánosságban azt tudom mondani, hogy két fő célunk van a szabványok bevezetésével és használatával. Egyik oldalról – és ez a szakmai szempont – a tevékenységünk folyamatos fejlesztéséhez egy kiváló eszköz. Másik oldalról – mivel egy nemzetközi szinten ismert és elfogadott minősítésről beszélünk – egy jó ajánlólevél a leendő partnereink irányába, ami növeli az intézmény hitelét.
- De, hogy egy kézzelfogható példát is mondjak: Ha otthon kialszik egy villanykörte vagy elfogy a felmosószer, akkor viszonylag egyszerű gondolatmenet (és folyamat) eredményeképpen: elmegyünk a boltba, és pótoljuk a hiányt. Viszont, ha ezeket az alap funkciókat (világítás, takarítás) egy 5 különböző városban, több tízezer négyzetméter alapterületen működő intézmény esetében kell ellátnunk, és a „vásárlás” a mi esetünkben egy több hónapos időigényű közbeszerzési eljárás lefolytatását jelenti, akkor komoly tervezésre és számos szervezeti egység együttműködésére van szükség. 
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Pannon Egyetem több mint 5000 db beszerzést bonyolít le egy évben, valamint, hogy a „beszerzés” csak egy, a több száz – működtetéshez kapcsolódó - folyamat közül, akkor könnyen belátható, hogy itt már nem elég „érzésre” csinálni a dolgokat. Itt jön be a képbe a minőségirányítási rendszerek használata, amik segítenek az egyes tevékenységeinkhez kapcsolódó folyamatokat feltárni, sztenderdizálni, és folyamatosan fejleszteni annak érdekében, hogy még hatékonyabban, még eredményesebben működjünk és még az érintettek elégedettségét is növeljük.

Az ISO 14001 minősítés egy környezetirányítási rendszer üzemeltetésére vonatkozik, ez a másik tanúsítvány, amit a Pannon Egyetem megszerzett. Ez az intézmény fenntarthatóságáról, illetve környezettudatosabb fenntartásáról szól. Ezeket az értékeket eddig is gyakorolta az intézmény, hogyan tud még többet segíteni ebben ez a szabványrendszer?
- Ez így igaz: a Pannon Egyetem számára nem új a környezettudatosság és a környezetvédelem, hogy mást ne mondjak: mi voltunk az ország legelső intézménye, ahol elindult a környezetmérnöki képzés. Ugyanakkor ebben az esetben is elmondható, hogy az ISO megközelítése segít minket abban, hogy még hatékonyabbak, szervezettebbek tudjunk lenni ezen a területen. Felfoghatjuk úgy is, mint egy szervezett tudatosítást az egyetemen belül, aminek célja a minél „zöldebb” működés és működtetés.

Szóval ez a szervezett tudatosítás az Egyetem minden munkavállalóját eléri majd?
- Igen, pont ez a lényeg. Akkor tud az ISO jól működni, ha a szervezet minden „szintjén” megtalálható, nem pedig csak szigetszerű kezdeményezések formájában van jelen. Ha a környezetirányítási rendszerről beszélünk, annak a teljes szervezetben ugyanúgy kell működnie. Ez viszont már a menedzsment, tehát a mi feladatunk, hogy amit a szabvány elvár, azt lefordítsuk operatív nyelvre, és implementáljuk a működésbe.
Például: az egyetemen minden nap számos megbeszélés, bizottsági ülés zajlik, ahol a résztvevőket vízzel kínáljuk. Az eddigiekben ez azt jelentette, hogy a megbeszélés helyszínére be voltak készítve a PET palackos vagy üveges ásványvizek, amiből a résztvevők fogyaszthattak. Tekintettel a meglehetősen nagy esetszámra, az intézmény hatalmas mennyiségű palackozott vizet vásárolt éves szinten, ami egyik részről rendkívül költséges, másik részről pedig nagy mennyiségű hulladékot generál.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy Veszprémben kiváló minőségű csapvíz áll a rendelkezésünkre, adja magát a megoldás: a Pannon Egyetem többet nem fog palackozott ásványvizet vásárolni, hanem a „bekészítés” az egyes tárgyalások/egyeztetések előtt kancsós csapvízből és poharakból fog állni. Ezt még idén tavasszal bevezetjük az egyetemen.

A PET palackokon túl is létezik hulladék, ezek gyűjtésében történik változás? 
- A Pannon Egyetem épületeiben az eddigiekben is működött szelektív hulladékgyűjtés, ugyanakkor korábban ez nem terjedt ki valamennyi szervezeti egységre. A közeljövőben egy pilot projekt keretében átállunk a teljes szelektív gyűjtésre, ami azt jelenti, hogy minden egység csak a megfelelő tárolóba helyezheti a hulladékot. Ehhez egyébként egy kutatás-fejlesztési projekt is csatlakozik: a Mérnöki Karunk olyan „okos kukákat” fejleszt, amelyek monitorozzák a használatot, jelzik a hulladéktárolók telítettségét. 

Úgy tudom, az, hogy ISO tanúsítványokkal rendelkezhessen az intézmény, hosszú hetek ellenőrzési folyamatai, auditjai és dokumentálása előzte meg. Most, hogy sikerült a tanúsítványok megszerzése, hátra dőlhet a Pannon Egyetem?
- Messze nem, sőt! Való igaz, hogy egy hosszú és bonyolult eljárás eredményeképpen kaptuk meg mindkét tanúsítványt, ugyanakkor nem vagyunk „készen”, és az ISO szellemisége szerint soha nem is leszünk. Egyrészt, ezt a tanúsítványt időről időre meg kell újítani, másrészt ezekkel a tanúsítványokkal éppen azt vállaltuk, hogy folyamatosan monitorozzuk a folyamatainkat és megszerzett tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztjük őket. Ez a munka soha nem ér véget. Egy szervezet működése nem konstans. Folyamatosan új igényeknek kell megfelelni: a világ is fejlődik, nekünk is lépést kell tartanunk. Ennek ellenőrzése érdekében a Szabványügyi szervezet évente felülvizsgálja az irányelveknek megfelelő működésünket.