Megújul a 30 éve alapított Bóbita-ház

A Bóbita-ház ellátottjai, egykori és jelenlegi dolgozói, a hozzátartozók és a meghívott vendégek előtt a város polgármestere elmondta, nagy öröm, hogy ezen a jeles napon tud hírt hozni a pályázati sikerről. 

– Azt remélem, hogy a teljes felújítást követően olyan körülmények lesznek az épületben, amit megérdemelnek az ellátottak és a dolgozók, akik nagyon sok időt töltenek itt. Én ezzel szeretnék nagyon boldog születésnapot kívánni a Bóbita-háznak – mondta el Campanari-Talabér Márta.

Feketéné Barabás Csilla, a Térségi Népjóléti Gondozási Központ vezetője ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az akkoriban FONO-ként, vagyis Fogyatékosok Napközi Otthonaként ismert intézmény 1992-ben létesült Várpalota néhai polgármestere, Leszkovszki Tibor közbenjárásával. Kezdetben nyolcan vették igénybe az ellátást, a jelenlegihez  képest jóval szerényebb körülmények között kezdték el  a munkát. A berendezési tárgyakat lakossági adományból gyűjtötték össze az ellátást igénybe vevők és hozzátartozóik. 

– Az intézmény nyitása Várpalotán megelőzte az 1993. évi szociális törvényt, melyet az Országgyűlés a szociális jogok érvényre juttatása és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve alkotott. Fiatal, iskoláskorú- és felnőtt fogyatékkal élők egyaránt látogatták az intézményt, igaz a gyermekek csak szünidőben. Várpalotán ezt megelőzően nem volt ilyen jellegű napközi ellátás, de ez megoldást jelentett az iskolát befejező fiataloknak, kiváltképpen azoknak, akiknek a szülei dolgoztak és nappali felügyeletet kerestek a gyermeküknek. Kezdetben az ellátást csak a Várpalota közigazgatási területén élők vehették igénybe, de 2009-ben a kistérségben lévő települések beadványban kérték a szolgáltatás bővítését saját településük tekintetében, mivel igény mutatkozott a szolgáltatásra. 2010-ben a Fogyatékosok Napközi Otthonának működési engedélye szerint a férőhely száma 15 fő volt, ami azóta sem változott. Az intézmény 2012-ben vette fel a Bóbita-ház nevet – adott történeti áttekintést Feketéné Barabás Csilla, majd hozzátette, az ellátottakra, hozzátartozóikra jellemző az összetartás, egymás segítése. Ennek jegyében számos közösségformáló programot szerveztek az elmúlt harminc évben. Évente családi kirándulások, bálok, nagyobb ünnepek megszervezésével érték el, hogy mára az ellátottak szinte családtagként tekintenek egymásra. Mindez az elmúlt harminc év szakmai munkáját is dicséri. 

A folytatásban az intézmény közösségi életében vállalt kiemelkedő  tevékenységéért korábbi  és jelenlegi dolgozók, valamint a szülői közösség tagjai vettek át ajándékokat Fekete Andreától, a Bóbita-ház vezetőjétől. Díjazták többek között a kezdetek óta, 30 éve ott dolgozó gondozónőt, Gáspárné Takács Anitát, valamint az intézményt 14 esztendőn át vezető Vécsei Zsuzsannát is. 

A vendégeket a Bóbita-ház közössége közös énekléssel lepte meg, majd ezt követően az intézményben visszatérő vendégnek számító Sziránszki Krisztián zenésznek köszönhetően a muzsikáé és a táncé lett a főszerep, a szünetben pedig az elmúlt évtizedek emlékeit is felidézték a megjelentek.