2022.11.07. 12:00
Zarándoklatot tartottak a veszprémi vár körül
A vesztett muhi csata után, 1242-ben született lányát engesztelésül apácának ajánlotta apja, IV. Béla király, aki Margitot négyéves korában, a veszprémi vár alatti domonkos kolostorban a később boldoggá avatott Ilona apátnő gondjaira bízta. Kicsi lévén a hercegnő, bizonyára rövid sétákat tehetett – ezeket a sétákat idézte fel Szent Imre napján a Szent Mihály Védegylet egyik vezetője, Gubicza Katalin, amikor élő rózsafüzér-zarándoklatra hívta a veszprémieket a vár körül.
Fotó: Penovác Károly/Napló
Bár reggel esett, délután kettőtől már csak az ősz hűvösével kellett számolni – mégis, kevesebben mint harmincan gyülekeztek a Margit-romoknál, hogy az előre bejelentett útvonalon, szigorúan a járdán, zászlókkal, énekelve, imádkozva haladjanak. Katalin a katolikus vallás szokásai szerint a Veszprémhez is kötődő szentek közbenjárását kérte szándékaikra. A zarándoklat célja a megbántott, megsértett Isten engesztelése volt, továbbá szerették volna újra megszentelni a helyet szenteltvízszórással, imádságokkal.
Az engesztelő imasétát a jelenlévők a katolikus egyház vezetőiért, a pápáért, minden papi személyért, politikusért, minden gazdasági szereplőért ajánlották fel, a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, magukért és családjukért, valamint a világ békéjéért. II. János Pál pápa szerint a békéhez négy alapvető feltétel szükséges: az igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság – szemben a gonosz tapasztalható hatalmával, ami mintha akadálytalanul érvényesülne.
A bazilika értékeinek megmentéséért szervezett zarándoklat során a védegylet tagjai szórólapot is osztottak, hogy figyelmeztessék az embereket a lelkeket veszélyeztető modernista törekvésekre.
