Hosszú a zalahalápi értékek sora

A nyugdíjasklub vezetője, Hegedűsné Szencz Mária Anna a művelődési ház szoborparkjában lévő értékeket mutatta be. Amint elmondta, Szakonyi Sándor munkái díszítik a parkot. A fafaragómester célja volt, hogy a helyi, kivágásra ítélt fákból értéket teremtsen. A mamutfenyő, a falu jelképe nem tűnhetett el nyomtalanul, a törzs minden darabjából egy-egy szobrot alkotott. Elkészült a mamutfenyő emlékmű a település szimbólumává is váló mamutfenyőből, amelyet muszáj volt kivágni. Az negyvenegy méter magas fenyő a település címerében is szerepel. Ép, minőségi törzsrészeiből köztéri faragott szobrok készültek. A park dísze a Visszatérés a bagolyvárba című szobor, a Trombitások című fafaragás, a Haláp, az óriáslány legendája, a Park őrzője, valamint a Madáretető, a Mackós pad és asztal című alkotás. Hegedűsné beszélt a művelődési házról és az ivókútról is, amely Gelencsér Ferenc kőfaragómester munkája, csakúgy, mint a szomszédos templomkertben a világháborús emlékmű és a szökőkút. 

A parkot Szabóné Fülöp Katalin, a Vöröskereszt helyi szervezete titkára mutatta be társaival. Amint elhangzott, a Gólyák című szobor a Zalahalápi Nagycsaládos Egyesület kérésére készült, és amikor gyermek születik a faluban, kitűznek rá egy szalagot és kiírják a baba nevét. A gyerekek kedvence a Hajós homokozó, de itt látható a Tóparti látomás című szobor is, amelyre a kicsik felmászhatnak. A park látványossága a tó, amelynek kialakítását a Szakonyi házaspár mellett Csuri Lajos, Balikó Csaba és ifjabb Illés Ferenc segítette. 
A település értékeit bemutató séta a korábbi Bogyay-kastélyban májusban megnyitott Zalahalápi Értéktár épületében ért véget, ahol Igaz Sándor alpolgármester szólt a Zalahaláp–Sáska Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesületről, majd az értéktárról, a kastélyról, amelyben egykor egész Zala megye irányítása folyt. 
Az értéknap a művelődési házban kulturális műsorokkal folytatódott. Bedő Lajos polgármester köszöntőjében felsorolt több helyi értéket, és arról beszélt, hogy rengeteg olyan dolog van a faluban, amelyre értékként tekintenek. A megbeszélések sok új értéket hoztak felszínre. – 2019 májusa, a tanösvény nyitása előtt csak álmodoztunk a turizmusról. Azóta sok mindent elértünk, de a munka elején vagyunk még. Sok tervet kell még megvalósítani, hogy a helyi lakosoknak szebb, élhetőbb életterük legyen, a letelepedni vágyók számára befogadóbb legyen a község, a turistáknak vonzó településképet mutathassunk – mondta a polgármester. 
Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém megyei igazgatósága módszertani referense, a nap szakmai vezetője a projektről beszélt. – A Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért Szervezettel 2013 óta dolgozunk azon, hogy minél több településen készüljön el a helyi értéktár, és azok minél eredményesebben tevékenykedjenek. Hoffner Tiborral pályáztunk az Értékköreink pályázatra, annak keretében a megye kilenc településén, köztük Zalahalápon indul értékfeltárást segítő munka. Ez segíti a falu, valamint Nyirád és Halimba összefogását is – mondta a referens. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mindenki megmozdult az értékek bemutatásáért. Szeretnék, ha a jövőben a térségi települések közös pontokat találnának az értékek között. Térségi értéknapot, majd értékünnepet rendeznek jövőre.

A kulturális műsorban Zavaczkiné Fehér Éva és Zavaczki Alíz fuvolán játszott, fellépett a Kacagó Napközi Otthonos Óvoda, majd a Batsányi Táncegyüttes és a Nyirettyű Népzenei Együttes a vacsora előtt. A település újabb értékét, a lángost az annak készítéséhez legjobban értő helyi nyugdíjasok sütötték a vendégeknek a gulyásleves mellé.