Megőrzik az utókornak a Ruttner-ház díszítőfestéseit

Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, a Jókai utcai patinás épület az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program finanszírozásában újul meg, átadása után kávézónak, ifjúsági szállásnak és a várlift fogadóközpontjának is helyet ad majd. Az épület a 19. század második felétől a vaskereskedő Ruttner-családé volt: földszintjén egykor üzlethelyiség és műhely működött, az emeleti részen lakások kaptak helyet.
A kétezres évek közepén az akkor már leromlott állapotú épületet restaurátor-kutatók vizsgálták meg, és a ház hat-nyolc helyiségének falán vagy mennyezetén is találtak a szakemberek díszítést, mondta el érdeklődésünkre Gyarmati András festő-restaurátor. Hozzátette, a köznyelvben gyakran keveredik a freskó és a szekkó (secco) fogalma: előbbi nedves falra készül, míg az utóbbi eljárás folyamata, hogy a vakolat száradását követően készül a díszítőfestés. A Ruttner-ház szekkói annyiban nem számítanak rendkívülinek, hogy a korszakban elterjedt volt a díszítőfestés a polgári házakban. A mostani restaurálás jelentőségét azonban az adja, hogy a hasonló díszítőfestések megőrzését a huszadik századi helyreállítások sokszor kevésbé tartották lényegesnek annak ellenére sem, hogy a 19. századi díszítőfestők magas színvonalon dolgoztak, magyarázta Gyarmati András. Újabban azonban megváltozott az értékszemlélet, többek között ennek is köszönhető, hogy a Ruttner-ház szekkóit is restaurálják, és ezzel megőrzik azokat az utókornak.
– Az épület több ütemben épült a 19. században, a ma ismert formáját az 1860-as években érte el. A falakon megjelenő stílus és díszítés elsősorban a romantika irányzatához sorolható. Az 1900-as évek közepéig elterjedt gyakorlat volt, hogy a szobafestők henger vagy patronmintát festettek fel a felületekre, hogy ne egyszínűek legyenek a falak. A mintázatlan, monokróm falak csak az utóbbi ötven évben terjedtek el – részletezte Gyarmati András.
A restaurálás az előkészítő munkálatok után márciusban kezdődött el a helyszínen, ahol ezekben a hetekben-hónapokban összesen hat-hét díszítőfestő és négy restaurátor dolgozik. A ház több helyiségében maradtak fenn szekkók, a leggazdagabb és legteljesebb mértékben az egyik emeleti lakószobát díszítették. Az, hogy a szakemberek „tájképes szobaként” emlegetik ezt a helyiséget, nem véletlen. A szoba falfelületei az évtizedek során legalább hat-hét új festékrétegeket kaptak, de ezek alatt a nagy részén megmaradt az eredeti tájképfestés, amelynek motívumai valószínűleg veszprémi tájképi elemeket ábrázolnak: látható a falakon egy híd malomépülettel, valamint egy szirtes oldal fenyőkkel. Könnyen lehet, hogy mindkét látkép ötletét az alkotó a Ruttner-háztól kőhajításnyira lévő Séd-menti környezetből merítette.

Gyarmati András elmondta, az úgynevezett kváderes motívumok – kőutánzatú festések – jó állapotban megmaradtak az épület többi részében is, de a tájképes szobát leszámítva ezeket a mintákat a dokumentálás után úgy takarják el, hogy később lehetővé válik a későbbi kutatásuk és feltárásuk. Ez történik a lépcsőházban is, ahol a dokumentálás után védőréteget kaptak az eredeti felületek, valamint elkészültek a díszítő mintafelületek is. A restaurátorok elképzelése, hogy az eredeti felületekbe a legkevésbé avatkozzanak be a helyreállítás során, így a megmaradt formákat, mintákat nem kötik össze, így érvényesülhetnek az eredeti festések. A többi helyiségben figurális ábrázolások vannak, geometrikus és virágos mintákkal, ezeket a falképeket töredékességükben mutatják be, így például a földszinti leendő kávézóhelyiségben is: a több időszakból származó festések maradványai egymás mellett lesznek láthatók. Ami a restaurálást illeti: a szakemberek a felületi hiányt újravakolták és glettelték, és ezután kezdődik az esztétikai helyreállítás retusálással és a hiányok kezelésével. A földszinten a hiányok vakolása, glettelése megtörtént, augusztusban és szeptemberben következik a rekonstrukciós festés és a retusálás.
A Ruttner-ház teljes körű felújítása 15 hónap előkészítés után indulhatott meg 2021 novemberében. A nettó 1,3 milliárd forintos beruházást az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programból finanszírozzák. A munkálatok idén decemberben fejeződnek be, ezután kezdődik el a várhatóan hónapokig tartó műszaki átadás-átvétel.