Aradivári György bátorsága példa lehet minden magyar férfi számára

Többéves szervezőmunka e­red­ményeként, közadakozásból sikerült felújítani a hosszú évtizedeken át rossz állapotban lévő, elhanyagolt síremléket, mondta el köszöntőjében vitéz Dobszai Zsolt, az előkészületekben oroszlánrészt vállaló Vitézi Rend székkapitánya.

A folytatásban Gábris József szavalta el Gyóni Géza Csak egy éjszakára című, az alkalomhoz illő versét, majd a Magyar Honvédség Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat képviseletében Oláh Emil ezredes áldotta meg a síremléket.

Aradivári György életútját vitéz Molnár-Gazsó János, a Vitézi Rend főkapitánya ismertette. Elmondta, Aradivári György 1886-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Öttevényben. 1907-ben vonult be a császári és magyar királyi 61. gyalogezredbe. – Azok közé tartozott, akik számára vonzó volt a katonai életforma. Ezért, amikor letelt a kötelező kétéves szolgálat, kérte a további szolgálat lehetőségét, immár tisztesként. Az első világháború a hadsereg kötelékében érte. Gyalogezredét 1914 szeptemberében irányították a balkáni frontra. A könnyűnek ígérkező háborúról hamar kiderült, hogy nem az, hiszen a szerbek igen kemény ellenállást fejtettek ki az előrenyomuló osztrák–magyar hadsereggel szemben. Az ezred 1914 és 1915 között a déli hadszíntéren harcolt, ahol az ifjú magyar katona nap mint nap bizonyította rátermettségét. Elöljárói, látva vitézségét és bátor helytállását, 1915-ben legénységi 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Még 1915-ben a keleti frontra vezénylik ezredét, ahol az óriási túlerőben levő orosz cári hadsereg ellen harcolnak. Aradivári György, ahogyan a szerb fronton, úgy keleten is bizonyította hősies helytállását, amiért Szurmay Sándor tábornok, a hadtest parancsnoka a legénységi I. osztályú vitézségi éremmel tüntette ki.

A sokat megélt 61. számú ezredet ezt követően az olasz frontra vezénylik. Az itt zajló véres harcokban Aradivári György megsérül, majd gyógyulása után az olasz fronton harcol tovább. Sebesülési érmet, Károly csapatkereszt kitüntetést és Bronz Vitézségi Érmet is kap bátor harci cselekményeiért. Aradivári azok közé a katonák közé tartozott, akik a háború poklát példás bátorsággal harcolták végig. A híres isonzói csatában az osztrák–magyar erők német erőkkel megerősítve súlyos csapást mérnek az olasz hadseregre.

A véres ütközetben tanúsított hősies küzdelme elismeréséül a Monarchia hadtestparancsnoka legénységi Arany Vitézségi Éremmel jutalmazza, és a német hadsereg tábornoka is kitünteti a Német Harcos Emlékéremmel. A háborút több sebesüléssel és számos kitüntetéssel éli túl – mondta el Molnár-Gazsó János, aki kiemelte, vitéz Aradivári György példamutató hazaszeretete és hősies vitézsége ma is példa lehet minden magyar férfi számára.

A megemlékezés koszorúzással zárult. Várpalota Város Önkormányzata nevében Katona Csaba alpolgármester helyezte el a tisztelet virágait a síremléknél.