Szemétégetés komoly kockázatai: Ne égesd el! – kampány Veszprémben

Ha nem lépünk fel a légszennyezés ellen, a koronavírusjárvány után is maszkban kell majd járnunk – állítják a „#freeAir – Ne égesd el!” kampányhoz csatlakozók. Az országosan ismert tanár, Balatoni József és diákjai, a Levegő Munkacsoport és több közismert személyiség. Szerintük azonnal megálljt kell parancsolni az illegális lakossági égetéseknek. “Lassan egy éve, hogy csak maszkban léphetünk ki az otthonunkból. Ennek a Covid az oka, de ha így folytatjuk, a jövőben már csak maszkban járhatunk az utcán. Ezt mindenképp el kell kerülni” – mondja Ercsey Petra, 9. osztályos tanuló, aki többek között ezért állt össze diáktársaival, hogy minél több ember figyelmét felhívja a súlyos egészségügyi károkat okozó légszennyezésre, a lakossági hulladékégetésre.

Komoly az egészségkárosító kockázat

A kezdeményezés megfogalmazói fontosnak tartják, hogy a gyerekek minél több olyan témával foglalkozzanak, ami, a későbbi életüket érinti. A levegő tisztasága pont ilyen. S a légszennyezéshez a lakossági szemétégetés nagy mértékben járul hozzá. A diákok pedig fogékonyak, érdeklődőek, sőt, tenni is akarnak azért hogy minél jobb legyen a világ. A háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent annál, mint amit eddig feltételeztünk. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás is. Magyar és román kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a légszennyezéshez átlagosan öt százalék.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője hangsúlyozta:

Bár az öt százalékos arány alacsonynak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ennek az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak, akkor az eredmény rendkívül elkeserítő.

Ugyanis már egy korábbi tudományos felmérés során megállapították, hogy a háztartási hulladékégetés során a tűzifa elégetéséhez képest száz-hétszázszor több és akár ezerszer mérgezőbb vegyületek kerülnek a levegőbe. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „A környezetvédő civil szervezetek régóta hangoztatják, hogy az állam és az önkormányzatok haladéktalanul és hatásosan fel kell lépjenek az illegális lakossági hulladékégetés ellen. Mindenekelőtt szemléletformálásra, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban a szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség. Mindez a töredékébe kerülne annak, mint amekkora kárt az említett tevékenység okoz.” A légszennyezés Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát okozza.

A veszprémi környezetvédő, Laczkó Boglárka hasonlóképp fogalmazott. Szerinte is rengeteg embert érint a probléma, magát a házi hulladék elégetőjét, szomszédait közvetlenül is. Ilyenkor nemcsak gáznemű, más mikroelemek is a környezetünkbe kerülnek, rákkeltőek, lerakódnak a növényeken, a belélegzés által a tüdőnkben is. Úgy véli, azt kellene elérni, hogy eleve kevesebb hulladék keletkezzen, ami pedig a kukába kerül, azt jobban tudjuk újra felhasználni. Felesleges energiapocsékolásnak is tartja a házi szemétégetést, az ily módon való fűtést, ami tönkreteszi a tüzelőberendezéseket.

Kapcsolódó cikkeink:

[embed]]