Emléktáblát állítottak a kemenesszentpéteri nemzetőröknek

A község hajdani nemzetőreinek állíttatott emléktáblát avatták fel a nemzeti ünnepre hangoló megemlékezéssel az önkormányzat képviselő-testület tagjai – Hegedüs-Kuti Piroska alpolgármester, Hegedüs Brigitta és Nagy-Kövi Adrienn –, valamint a helyi polgárőrség a helytörténeti emlékháznál. Törekiné Takács Beáta polgármester beszédében elmondta, 1848. március 15-e egy eszme és bátor, az egyéni érdekeken felülemelkedő emberek találkozása volt hazánk történelmében.

– A szabadság eszméje nélkülözhetetlen alapja egyéni és közösségi szinten minden építő munkának, egyedüli záloga egy élhető holnapnak. A szabadság és a független, önálló magyar nemzet megteremtésének vágya adta a bátorságot és hitet azoknak, akik máig hatóan példázzák, hogy a közösségért, adott esetben az egész nemzetért felelősséget vállalni, tenni és dolgozni a mindenkori élet egy igazán nemes vállalása. A 21. század digitális alapzajából is ki kell hallani a márciusi ifjak hangját és üzenetét, hogy értsük és értékeljük, mit jelent nemzetnek lenni, hazát építeni. Az utókor megemlékező főhajtásában legyen ott a hősök iránti tisztelet, és az örök érvényű lecke: csak bátorság és erős hit tartja meg a nemzetet szabadnak és önállónak – hangsúlyozta a faluvezető.

Törekiné Takács Beáta hozzátette, a falu múltjának kiemelten jeles tagja az a tizenegy bátor férfi, aki nemzetőrként szolgált a szabadságharc alatt. Eztán évente megemlékeznek róluk.

Sárosi Ervin önkormányzati alkalmazott, az emléktábla ötletgazdája, a helytörténet gondozója megjegyezte, a nemzetőrségbe megalakulásakor sorsolással toboroztak 20 és 50 év közötti férfiakat, később aztán vagyoni feltételekhez (városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 forint értékű ház vagy föld, egyéb községekben fél jobbágytelek vagy azzal megegyező nagyságú föld, illetve évi 100 pengő tiszta jövedelem) kötötték a szolgálatot.

– A nemzetőrség feladatai közé tartozott a rendfenntartás mellett a szállítmányok kísérése, biztosítása, folyóátkelők és hegyszorosok védelme, később katonai tevékenységet is folytattak. Kemenesszentpéteren mintegy húszan feletek meg a feltételeknek, sorsolás útján végül tizenegyen lettek nemzetőrök a 44. és 45. honvéd zászlóaljban. Perczel Mór volt a parancsnokuk, de nem találkoztak vele, majd átkerültek Görgei Artúr seregébe. A 45. zászlóalj részt vett Buda ostromában, a csornai ütközetben, az ihászi és az utolsó, a temesvári csatában is, arról viszont nincs adat, hogy a helyiek is ott voltak-e. Akkoriban még Vas megyéhez tartozott a község, egy ottani megyei listán találtam meg a neveket – idézte fel Sárosi Ervin.