A veteményezés mellett akad más munka is – Meghálálja a természet a gondoskodást

A veteményezés van napirenden Hoffmann Judit tagyoni kertjében, ahol azokat a magokat helyezi a földbe, amelyek bírják az esetleges fagyokat, amelyekre még lehet számítani. Így a levendula közé a petrezselymet és a sárgarépát vetette el. Szívesen veteményez a levendula közelébe, mert ezzel megoldja a növényvédelmet is.

A levendula és az illatos fűszernövények ugyanis elűzik a rovarokat. Így kerül az ágyásokba még rozmaring, később bazsalikom, kakukkfű, zsálya. Az őstermelő azt mondja, tavasszal nincs különösebb teendő a levendulával, mert a virágok nyári begyűjtése után visszavágta, megformázta a növényt. Most a bokrok környezetét érdemes kitisztítani, gyomtalanítani. Hoffmann Judit tagyoni kertjében a távolabbi ágyásokba kerül nemsokára a másik kedvenc zöldség, a cékla. A fagyok elmúltával elveti a hüvelyeseket is, így a szárazbabot, a zöldbabot, a cukorborsót, majd a sütőtököt. Finom zöldséget vihet be nemsokára a konyhába, és a természetes növényvédelem szerint ülteti el a salátákat is, amelyek egy méretes dézsába, a citromfű közé kerülnek. Mire megnő a citromfű, addigra leterem a saláta, így jól ki lehet használni a helyet.

A veteményezés mellett akad más kerti munka is tavasszal, ilyenkor kell visszavágni a málnát, amiből nála folyton termő fajta van. A hosszú és kellemes ősz miatt novemberben szedett még ebből a gyümölcsből, ezért most vágja le a növény tavalyi vesszőit. Ez a teendő a ribizlibokrokkal is.

– Itt van az ideje a kerti gyümölcsfák metszésének, ilyen például a sárgabarack, a meggy, a szilva, a birs, a cseresznyefa, a mandula és a dió – sorolja Judit. A fák koronáját úgy metszi meg, hogy szellős legyen, jól átjárja a levegő, be tudjon sütni a nap, hogy szépen fejlődjön a gyümölcs, és a metszéssel helyet biztosít az új hajtásoknak is. A fákat csalán és feketenadálytő főzetével locsolja meg, mert így jóval ellenállóbbak lesznek a betegségekkel, a különféle rovarokkal szemben. A kert melletti pataknál vadon terem a csalán és a nadálytő, összegyűjti ezeket az értékes növényeket, hogy ne kelljen permetszert használni.

A kerti dísznövényeket szintén gondozni kell tavasszal. A japán keserűfű, a borostyán a nyári hőségben árnyat és jelentős védelmet ad a szél ellen. Kitűnő „napernyőként” szolgál az ezüstfa vagy olajfűz is a családi ebédeknél, ezért is megérdemli a gondos tavaszi ápolást. Judit ide ültette el a hunyort, ami már tél végétől ontja a virágait, és most az elszáradt leveleket távolítja el a növényről. Ápolni kell a tujákat meg a buxust, hogy szép formájuk maradjon. Most kezd hajtani a bazsarózsa, a koronája nagyságára kell figyelni. Alszik még a hortenzia, de hajtanak már a jácintok, a tulipánok, ezek a hagymás növények elvirágzás után visszahúzódnak, és nincs velük teendő, Judit sosem szedi fel a virághagymákat ősszel. A muskátlik még sötét helyen, a pincében vannak, mert lehetnek fagyok.

Abban az edényben hagyja őket, amiben élnek, és így kerülnek ki nemsokára a kertbe. Judit ilyenkor visszavágja őket, ha kell, pótolja a földet, és amikor kikerülnek a fényre, locsoláskor kapnak muskátlinak való folyékony tápoldatot, hetente egyszer. Az asszony a tavasszal levágott összes növényi hulladékot komposztálja. Ami már megérik, kiveszi a tárolóból, széthinti a kertben, ez kiváló táp­anyag a növényeknek. Venne szecskázógépet, hogy gyorsítsa a komposztálást, mert eddig kézzel, metszőollóval aprított össze mind.

Már javában metszi a szőlőt tagyoni ültetvényein Brazsil József nyugalmazott egyetemi docens, borász, aki ezt már februárban elkezdte.

– A mondás szerint a munka zöme akkorra tehető, amikor a barackfa virága belehullik a metsző ember boros korsójába, ami még egy jó hét múlva várható, mert még csak a mandulafa virágzik. Aztán a metszés után nekiállnak a vesszők lekötésének, majd az első növényvédelmi munkáknak, ami véd a lisztharmat ellen, illetve gyéríti az atkákat. Az a lényeg, hogy jó géppel dolgozzon az ember, a permetszert pedig megbízható helyről érdemes beszerezni.