A járvány miatti mozgáshiány könnyen hátfájáshoz vezethet a csopaki edző és csontkovács szerint

A járványhelyzet következtében hónapok óta tartó bezártság, kijárási korlátozás miatt minden korábbi időszaknál gyakoribb lett az „otthon ülés”, egyre többet görnyedünk a számítógép előtt, a szabad­időnk jelentős részét sokszor okostelefonunk céltalan görgetésével, tévénézéssel, nassolással töltjük. Nem sokat mozgunk, nem utazunk sehova, keveset sétálunk, és mozgásunk alapvetően az otthonunkra korlátozódik.

A mozgáshiányos életmód következtében gyakrabban fájdul meg a derék, a váll, a nyak, melyekre a járványügyi helyzetből fakadó stressz további fájdalomnövelő hatást gyakorol. Megfeszül a nyak, a fájdalom kisugárzik a felső végtagokba, illetve a krónikussá váló derékfájdalom miatt már sem ülni, sem állni nem esik jól. Mit tehetünk ezekben a helyzetekben, ha már az otthoni torna sem segít? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Gábor Farkast, aki a lágy csontkovácsolás, az SI-terápia, az ínrakás, a masszázs eszközrendszerét, valamint mintegy két évtizedes edzői (taekwon-do) múltjának tapasztalatait és FMS-szakértőként végzett munkája során gyűjtött ismereteit felhasználva segítséget nyújt a mozgásszervi megbetegedéssel, fájdalmakkal hozzá fordulóknak.

A hátfájás az egyik leggyakoribb tünet, ami fájdalomként előfordul az emberek életében. A gerincünket folyamatosan terheljük.

Sokat ülünk, állunk, megerőltető munkát végzünk, vagy éppen ellenkezőleg, nincs időnk rendszeres testmozgásra, sportolásra. A tartós egyoldalú terhelés következtében a csigolyák elmozdulnak természetes helyzetükből, amit kezdetben a gerinc környéki izmok próbálnak meg kompenzálni, kiegyensúlyozni.

A helytelen testtartással végzett munka vagy bármilyen hétköznapi tevékenység során kialakuló fájdalom ellensúlyozására a test aszimmetrikus működéssel reagál, ami aránytalanul nagy terhet ró az ép testrészekre, így a gerinc végül elveszíti stabilitását, a hátfájás állandósul, az izmok begörcsölnek, és a hétköznapi mozgás is fájdalmassá válik. Súlyosabb esetben a porckorongok között lévő kocsonyás anyag elkezd kiboltosulni, és gerincsérv, porckorongsérv alakulhat ki, elsősorban a gerinc deréktáji, lumbális részén, illetve a nyaki szakaszon.

Mi a helyzet a fiataloknál, a gyerekeknél? Az elmúlt két félévre jellemző digitális oktatás az elméleti tantárgyak esetében ugyan jelenthetett több-kevesebb sikerrel együtt járó alternatívát, de a rendszeres iskolai és iskolán kívüli sporttevékenység vitathatatlanul háttérbe szorult.

– Sajnálatos módon egyre jellemzőbb jelenség a már gyermekkorban jelentkező, a mozgáshiányos életmódra visszavezethető gyakori, krónikus hátfájás.

Az ülő életmód következtében a nyaki izmok merevvé, görcsössé válnak, a gerinc stabilitását biztosító hát- és törzsizmok elgyengülnek, ami akár a végtagok zsibbadását, fájdalmát is kiválthatja. Rossz testtartás alakul ki, a fej előrebillen, a vállak előreesnek, a gerincoszlop görbületei megváltoznak, a háti gerincszakasz domborulata fokozódik. A nyaki gerinc és a nyakizmok eltérései gyakran okoznak fejfájást, súlyosabb esetben szédülést. Tetézi a terhelést, amikor ezt az előregörnyedő testhelyzetet a gyermekek féloldalasan, aszimmetrikus módon veszik fel, előidézve ezzel különböző mozgásszervi betegségek, gerincferdülés, porckorongsérv kialakulását – mondta Gábor Farkas.

A szakember szerint a megfelelő módon alkalmazott manuálterápiás gyógymódoknak a fájdalom enyhítésében és a gyógyulási folyamatok elősegítésében van elsődleges jelentőségük, sokat segíthetnek a gyógyulásban és az állapotromlás megelőzésében. Természetesen nem helyettesítik a szakorvosi, egészségügyi ellátást, azonban szerencsés esetben azzal összhangban, illetve az egészségügyi ellátást kiegészítve segítséget nyújtanak. A szakorvosi javaslatok, illetve diagnózis ismeretében a manuálterápiát végző szakember a leginkább megfelelő módszert tudja kiválasztani és alkalmazni az esetlegesen kialakult akut sérülés gyógyulásának elősegítése, illetve a megfelelő rehabilitáció érdekében.

Japán orvosok megállapították, hogy a derékfájdalmak több mint kilencven százalékában az SI-ízület (csípő-keresztcsonti ízület) működési zavarai miatt alakulnak ki. Az SI-terápia mára Japánban az egyik leghatékonyabb és legnépszerűbb kezelések közé tartozik. A kezelés során a keresztcsont és a csípőcsont közötti ízületet kimozgatják, feloldják az ízületben keletkezett feszültséget, ezáltal pedig csökken vagy teljesen megszűnik a derékfájás. A kezelés teljesen fájdalommentes, a pácienseket egyáltalán nem terheli meg, így akut helyzetekben, valamint gyerekeknél, illetve idős embereken is nagy hatékonysággal alkalmazható.