Covid–19: mit együnk betegen?

Mindig a prevenciónak kell lennie a legfontosabbnak, legyen szó bármilyen betegségről. Abban az esetben sincs még veszve azonban minden, ha utolér minket egy fertőzés vagy megbetegedés, akár influenzáról, vagy a jelenleg legtöbbeket érintő koronavírus- járványról van is szó.

A hangsúlyt mindig arra kell fektetni, hogy az immunrendszerünket megerősítsük – mondja a szakértő. Ebben nagy szerepe van az életmódnak, de a megfelelő étrendnek is. A mostani időkben egyébként is sok családban felborul az egyensúly, a családtagok sokszor mind otthon vannak, akár karanténban is, és ez nagy teher lehet. De előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, és közösen változtathatunk addigi életmódunkon és táplálkozásunkon.

A már elkapott betegség alatti teendőink szinte megegyeznek a megelőzés lépéseivel. Fel kell töltenünk vitamin és nyomelemraktárainkat, és törekednünk kell a változatos táplálkozásra.

Magyarországon gyakran tapasztalható a minőségi éhezés az emberek körében – jegyzi meg a dietetikus. Ez azt jelenti, hogy a szükséges kalóriákat beviszszük ugyan a szervezetünkbe, sőt sokszor még jóval többet is, mint kéne, de a táplálkozásunk nem kielégítő: a bevitt mennyiség ellenére szervezetünk nem kapja meg a megfelelő menynyiségű ásványi anyagokat és vitaminokat. Így noha súlyban gyarapodhatunk, testünkben komoly hiányok léphetnek fel.

Éppen ezért törekednünk kell a változatos és kiegyensúlyozott étkezésre. Jó intő példa a járványhelyzet elejére jellemző pánikvásárlás. A boltokat megrohanó vásárlók lisztet, élesztőt halmoztak fel, a minőségi, vitamindús táplálékokat azonban legtöbben nem vették számításba. Az egészséges immunrendszerhez az szükséges, hogy szélesebb spektrumon gondolkodjunk. Igyekezzünk minél több zöldséget és gyümölcsöt vásárolni és fogyasztani. Vegyünk szárazhüvelyeseket, mint például lencsét vagy szárazbabot, az általános köretek helyett pedig próbáljunk egészségesebb alternatívát találni, mint például a bulgur, köles vagy hajdina. Ha nem tudunk bevásárolni gyakrabban, esetleg karanténba kerültünk, igyekezzünk eltartható, akár fagyasztott termékeket beszerezni.

A vitaminok közül kettőt emel ki a szakértő: a C- és D-vitamint. Hatalmas szüksége van ezekre a szervezetünknek ahhoz, hogy megfelelően védekezhessen betegség esetén. C-vitamint bevihetünk gyümölcsök fogyasztásával.

Általános érvényű szabály, hogy minél sötétebb a gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamin-, illetve antioxidánstartalma. Fogyasszunk tehát bátran áfonyát és szedret, de a zöldségek között is találhatunk nagy C-vitamin-tartalmúakat, például a savanyított káposztát. Ennek egyébként is ebben az időszakban van a szezonja, azonban, ha azt szeretnénk, hogy minél nagyobb mennyiségben hasznosuljon a benne található vitamin, inkább nyersen fogyasszuk. Hőkezelés hatására ugyanis a C-vitamin nagy része lebomlik, szervezetünk számára elérhetetlenné válik.

D-vitamin tekintetében a hazai táplálkozás egyébként sem elégíti ki a szükségleteinket, táplálkozással keveset viszünk be belőle szervezetünkbe. Emellett a másik fontos forrása a napfény, egy esetleges karantén alatt azonban a téli átlaghoz képest is kevesebbhez juthatunk hozzá. A tengeri halak és tojás fogyasztása mellett – melyek nagy mennyiségben tartalmaznak D-vitamint – szükséges lehet vitaminkészítmények fogyasztása is, hogy ne szenvedjünk hiányt belőle betegség alatt sem.

A nyomelemek közül a cinket és a szelént említi a dietetikus. Előbbit húsokkal, tejtermékekkel és búzacsírával vihetjük be szervezetünkbe, utóbbi forrásai a tojás, a lencse és a teljes kiőrlésű gabonák lehetnek.

Betegség esetén elengedhetetlen az egészséges, normál bélflóránk szinten tartása, illetve óvása is. Pro- és prebiotikumokkal elérhetjük ezt a hatást, de táplálkozásunkkal is segíthetünk. A fermentált tejtermékek, mint a kefir vagy a joghurt fogyasztása sokat tehet mikrobiomunk védelméért. Együnk emellett csicsókát, ami egyébként is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, főleg a cukorbetegek körében, de a gyömbér és a hagymafélék, főleg a fokhagyma fogyasztása is ajánlott, mind megelőzés, mind betegség esetén. Utóbbinak egyébként bizonyítottan vírusés baktériumölő hatása van. A lényeg, hogy segítsük hozzá szervezetünket, hogy a kórokozókkal szemben immunválaszt adjon, ezzel harcolva a betegségek ellen.

Fontos megemlíteni a krónikus betegséggel küzdőket is, hiszen rájuk a korona-, illetve egyéb vírusok és betegségek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a már eleve „csökkent” immunrendszerük miatt. Nekik tehát fokozottan kell ügyelniük és betartani a betegségük és állapotuk igényelte diétát és életmódot.

Lázas állapot esetén is segíthetünk táplálkozásunkkal. A kiszáradás komoly veszélyt jelenthet, főként a gyermekekre, idősekre, így a folyadékfogyasztás elengedhetetlen, ha lázunk van.

Felejtsük el azonban a cukros és szénsavas üdítőket vagy a rostos italokat.

Betegség és magas testhő esetén fogyasszunk minél több vizet, akár citromosan is, vagy teát. Hányás vagy hasmenés esetén ugyanezek a tanácsok érvényesek, hiszen a kiszáradás akkor is veszélyeztethet minket.

Összességében tehát a legfontosabb: ha időben felkészülünk és megerősítjük a szervezetünket, akkor alapbetegséggel és időskorban is könnyebben átvészelhetjük a betegségeket. Ha pedig már megfertőződtünk, akkor is figyeljünk táplálkozásunkra és szervezetünkre, hogy minél hamarabb túllehessünk a megbetegedésen – foglalja össze Kovács Erika.

Kiemelt képünkön: Kovács Erika dietetikus: Mindig törekedjünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra!